Nagy kérdések

Nem tudom, létezik-e még olyan magyarázat a suliban, elmaradt beadandó feladatra, házi feladatra, hogy „megette a kutya”. Már csak azért sem, mert manapság szinte minden „online” készül, érkezik, megy...szóval sokkal nehezebb Buksira fogni a „kétes ügyeket.”

Azt viszont bizton állíthatom - mert megesett velünk - hogy kis híján meghiúsult egy számla befizetése, mert bizony Brútuszkánk élénk érdeklődéssel ízlelgette a számok, betűk világát, amikor a postaládából valamiért a földre esett a boríték. Ez valahogy kislány koromban történt, nagyjából általános iskolás lehettem.

Reklámújság is landolt a kapuban. Szerencsére az izgalmasabbnak, „színesebbnek-szagosabbnak” bizonyult. így a számlának csak a csücske sérült, de jót mosolygott a postán az „ablakos hölgy”, amikor anyukám elmesélte a kissé rongyos állapotú csekk történetét. Biztos nem nevetett volna senki, ha mégis megeszi az eb. Pedig még igaz is lett volna. De mit lehet tenni ha nincs meg a „sárga”? Mert eltűnik. Vagy meg sem érkezik.

Azt gondolnánk, a mai modern világban, ilyesmi nem fordulhat elő, kiváltképp, ha online jönnek-mennek a fizetnivalók. Ám sok helyen még a klasszikus rendszer működik. A postás hozza a számlát, csekket, hírlapot, nyugdíjat, határozatot...az életek dokumentumait. Valamiféle szent küldetés ez, aminek még mindig van létjogosultsága.

De hiába minden, ha nincs számla. Nem tudja vinni a postás. Az ember meg számít rá, tudja, hogy nem lesz mese, fizetni kell majd. De minél inkább késik a dokumentum, annál jobban nő az aggodalom és a majdan fizetendő végösszeg értéke. Pontosan ezt a témát járja körbe cikkünk is, amelyben egyebek mellett arról olvashatnak, hogy Tószegen és további településeken késnek, elmaradnak a számla kézbesítések. A hiba valahol a rendszerben rejtőzik, amin persze szorgosan dolgoznak a szakemberek. És ez rendben van.

Mindenki hibázhat. Mindig csak az az érdekes, mennyibe kerül a tévedés és ki fizet érte...