10 órája
A sajnálat olyan kenyér, amit osztogatni könnyű, de jóllakni nem lehet vele
Hamarosan elérkezik egy különleges dátum, ami világszerte sok családnak jelent megindító emlékeztetőt. A koraszülöttek világnapja milliónyi embert érint a földgolyón, fókuszban a legdrágább és legapróbb kincsekkel: azokkal a babákkal, akik túl hamar érkeznek meg ebbe a zajos, bonyolult világba.
A kis Nándi történetét nem tudtam könnyek nélkül olvasni. Felteszem akkor sem sikerült volna, ha történetesen még nem vagyok édesanya. De az vagyok, így minden gyerekekkel és babákkal kapcsolatos sztori hat rám. A koraszülöttek világnapja pedig különösen megindító meséket őriz.
Fotó: Illusztráció / Forrás: Shutterstock.com
A koraszülött csöppségek esetei azért tudnak erős érzéseket kiváltani belőlünk, mert ők sokkal hamarabb kénytelenek emberfeletti küzdelmeket vívni, mint bárki más. Velük együtt pedig a családjuk is.
A koraszülöttek világnapja számomra is emlékeztető
Mérhetetlenül hálás vagyok azért a kegyért, amiben az univerzum/élet/természet részesített minket, amikor egy csodálatos születéssel világra jöhetett a kislányunk. Tudom, hogy nincs két egyforma szülés, és hasonlóan könnyed, felemelő élmény keveseknek adatik meg.
A koraszülöttek világnapján így erre igyekszem emlékeztetni magamat. Egyúttal szeretettel, együttérzéssel gondolok azokra, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Sajnálattal semmiképp, mert úgy hiszem az egy olyan kenyér, amit könnyű osztogatni, csak épp jóllakni nem lehet vele…
Legyen bármilyen bonyolult az indulás, korai az érkezés, a legapróbb hősök arra tanítanak minket, hogy higgyünk. És reméljünk, mert az élet a legtöbbször diadalt arat.
