Lélekporolás

Mint két szempillantás, úgy eltelt... Írhatnám, hogy nyúlfarknyi volt az elmúlt néhány hét, a farsang farkát alaposan megrángattuk már, véget ért a mulatozások, a bálok időszaka. A keresztény vallásban egy nagyon fontos szakasz kezdődik most, a tegnapi húshagyókeddel beköszöntött a nagyböjt. De ne csak az jusson erről eszünkbe, hogy sok héten át nem lehet húst enni. Aki hite szerint így érzi, biztosan így tesz, de talán a testi tisztításnál sokkal hangsúlyosabb a lelki dolgaink „leporolása”, amikor kicsit elmélyülhetünk abban, mit tettünk jól vagy éppen ellenkezőleg.

Nevezhetjük ezt akár tavaszi megújulásnak. Közeledik a tavasz, egyre több a fény a mindennapjainkban, megcsillan a poros bútorokon, akarjuk vagy sem, lassan bizony esedékes lesz a lakásunk tavaszi nagytakarítása is. Miért ne tehetnénk ezt meg magunkkal is? Ahhoz, hogy újra csillogóvá (talán az is elég, ha tisztává) váljunk, hagyjuk hátunk mögött a rossz szokásainkat, a legkevésbé sem építő gondolatainkat, legyünk bűnbánóak és figyelmesek.

A mai felgyorsult világban, a magas társadalmi elvárásokkal tarkított életünkben jól esik néha egy picit lassítani. Senkinek nem árt időnként egy gyors felülvizsgálat, némi önértékelés. Az előttünk álló időszak kiváló lehetőség erre. Hiszem, hogy étkezési böjtökkel vagy anélkül, vallásunk szerint vagy éppen saját hitünk mentén mindannyian megtalálhatjuk azt a módszert, amivel a lelkünket újra ünneplőbe öltöztethetjük. És húsvétra, ahogyan a természet újjászületik, mi magunk is megújulhatunk.