SZOLJON
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei hírportál
november 15., péntek
Az ünnepi asztal finomságai családonként eltérőek, azonban akad egy elem, ami a legtöbb menüben nagy valószínűséggel szerepel. A hal egészséges, emellett igen változatosan variálható alapanyag, bár tény, hogy legalább annyian idegenkednek tőle, mint ahányan kedvelik. Egy szó, mint száz, mégiscsak nagyobb főszerephez jut az ünnepek táján.
Ki pontyra, ki harcsára, esküszik, de javarészt ezért a két fajtáért állnak a legtöbben sorban a piacon, vagy a „halasnál”. Hogy pontosan mi a helyzet idén, ebben a tekintetben, arról cikkünkben bővebben is olvashatnak.
Érdekes jelenség, hogy ami egykor természetes és magától értetődő volt, az mára a múlt ködébe veszett. Például a tény maga, hogy miért is fogyasztunk halat karácsonykor?
Sokféle magyarázat és válasz létezik, a magam részéről azt a verziót ismerem, ami a halat a bőség szimbólumaként azonosítja. Persze jó szerencsét is hoz, ami szintén nem elhanyagolható, ha már a misztikus jelentésnél tartunk. Bár hozzá kell tennem, hogy igazán kedvelem az ízét, így számomra ezek az „előnyök” csak plusz pontokat jelentenek a halételek javára.
Egyébként családilag is a halkedvelők táborát gyarapítjuk, évközben gyakran kerül a tányérunkra, hát még az ünnepek idején! A csábítóan gőzölgő halászlé után sem unalmas a kellemesen roppanós bundába bújtatott rántott hal szelet, egy ilyen menüt követően pedig még néhány ínycsiklandó süteménynek is marad hely.
Ahány ház, annyi szokás. Talán csak az számít igazán, hogy bármi legyen is a főfogás vagy menü azt minél nagyobb családi, baráti körben költhesse el az ember. Szeretetben. Egészségben. Remélem mindez soha nem vész majd a feledés homályába...