Háromszoros hűha

Amikor a kislányunk megszületett mi is nagyon megéreztük annak a jófajta, boldogságot, de időnként próbaételeket hozó változásnak a szelét, amivel a családdá alakulás jár. Első gyermek, csupa ismeretlen helyzet. Emlékszem még a kórházban mennyire kellemetlenül éreztem magam, hogy a teljesen egyértelműnek tűnő pelenkázás feladta a leckét, mert valahogy a csücskök és tépőzárak nem akartak úgy tartani, állni a csöpp kis testen, ahogyan kellett volna. Mindenféle aspektusból vizsgálva készültem a szülésre, szoptatásra...de a modern pelenka tanulmányozása valahogy kimaradt. A megértő mosolyú csecsemős nővér viszont olyan kedvességgel adta át az „új tudományt”, mintha most magyarázná először, nem pedig a századik, esetlen, friss anyukával találkozna. És ez csak egy apróság a sok közül.

Így amikor a Nagy család történetét olvastam, azonnal érzések és kérdések hada kezdett mozgolódni bennem. Három csöppség elsőre? Ami annyit tesz, hogy minden örömöt, nehézséget, kisruhát, ételt, ébredést, fürdetést hárommal kell beszorozni. Cikkünkből Önök is többet megtudhatnak a család mindennapjairól.

Ikreket nevelni bizonyosan embert próbáló feladat, de mindenképpen rendhagyó tapasztalás. Elképesztő lehet megismerni, végigkövetni annak a köteléknek a fejlődését, alakulását, ami összefűzi őket. Kifürkészni a személyiségeiket, stratégiákat, megoldásokat fejleszteni, keresni, hogy minél hatékonyabban és ügyesebben segítse őket az ember a nevelés útvesztőkkel tűzdelt kalandos állomásain. Számomra ez csodálatraméltó. Mondjuk a szülőségről általában ezt gondolom. Kívánom a Nagy családnak a legjobbakat és jó egészséget! Mert történjen bármi, ez utóbbi a legfontosabb.