2013.12.19. 17:28
Több mint százszor adott vért
– Tizennyolc esztendős voltam, amikor először adtam vért – meséli Oravecz László. A már 54 esztendős, Kunszentmártonban élő férfi november legvégén vehette át a Magyar Vöröskereszt Szolnok Területi Szervezetétől a Pro Vita díjat.
A rangos elismerés a 112-szeres véradásért járt.
– Fiatal koromban Martfűn dolgoztam, a cipőgyárban. Negyedévente szerveztek véradást, melyen mindig részt vettem. Azok a dolgozók, akik elmentek egy-egy ilyen akcióra, négy órányi szünetet kaptak. Az üzemi konyhán pedig főztek nekünk valami finomat, sertéspörköltet nokedlivel, jó kis főzelékeket fasírozottal. Később változott a rendszer és a világ is. Én átkerültem Kunszentmártonba, ahol a véradóknak sem volt már ilyen „jó dolguk”. Manapság csak vizet, kávét kapunk és egy kis nápolyit, meg persze vásárlási utalványt, melyet senki nem utasít vissza – nevet László, aki hozzáteszi, alkalmanként fél liter vért szokott adni, amitől szerencsére még soha nem lett rosszul. Akkor szokta csak kellemetlenül érezni magát, ha netán nem tud eljutni egy-egy véradásra.
– Én így segítek embertársaimon. Tudom, hogy közvetve már több ember életét is megmentettem már. Az elmúlt évtizedek alatt egyébként két köszönőlevél érkezett hozzám. Az egyik egy, a Hetényi Géza Kórházban betegeskedő néni tollából származik, aki vérátömlesztést kapott. A legtöbb vért én adtam neki, ezért nagyon hálás volt. Máskor pedig egy bácsi írt üzenetet, melyben megköszönte, hogy megmentettem az életét. Amíg erőm, egészségem bírja, addig három havonta elmegyek, hogy így nyújtsak segítséget másoknak.
