2023.06.10. 11:25
Közösségi központtá tennék az abonyi Civil Házat
Várossá válásának harmincadik évfordulóját ünnepelte a napokban Abony. A nagy eseményre már régóta készült a Pest vármegyei település, a lakókat hangulatos nyárköszöntő programokkal várták a Kossuth téren. A jubileumi rendezvény alkalmából Abony történetének sorsfordító pillanatairól és a térség életében betöltött szerepéről Pető Zsolt polgármesterrel beszélgettünk.
Pető Zsolt polgármester szerint a helyi kúriaépületekre örökségként kell tekintenie a városnak
Fotó: Nagy Balázs
– Ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy „egy városnak akkor van jövője, hogy ha megbecsüli a múltját.” Milyen sorsfordító események jellemezték korábban Abonyt?
– A város mintegy 800 éves múltra tekint vissza. Mint ismert, a török hódoltság idején a település is elnéptelenedett, később huszonnégy család „alapította újra”. Mária Terézia 1748-ban mezővárosi rangra emelte Abonyt, majd egy ütemes fejlődés indult el. Ennek nyomai a mai napig megfigyelhetők, hiszen nemesi kúriák létesültek, megépült a katolikus és a református templom, a zsinagóga, közben pedig iparosok, orvosok telepedtek itt le. Felduzzadt a lakosság létszáma is, valamint megerősödött a földbirtokos réteg. A következő fordulópont 1883 volt, amikor is járási székhellyé vált a város. Jelentős visszaesést az első és a második világháború idézett elő, a világégések ránk nézve is súlyos veszteségekkel jártak. Településünk fejődésére igazán aktívan az önkormányzatiság kezdetétől emlékezünk.
– Abonyban számos olyan nemesi kúriával találkozunk, amelyek ma is részei a város életének. Hogyan tekintenek ezekre az épületekre?
– Elsősorban örökségként, amelyekben megőrzendő értékeket látunk. Emlékszem, az uniós csatlakozásunk utáni első projektünk éppen a helyi kúriaprogram volt. Ez arról szólt, hogy újítsuk fel ezeket a létesítményeket, és olyan funkciókkal lássuk el azokat, amelyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak az itt élők számára.
– Egy fiatal város életét nagyban meghatározza a környező településekkel való kapcsolata. Innen a legközelebbi nagyváros Szolnok. Milyen a viszonyuk a szomszédos vármegyeszékhellyel?
– Korábban sokan mondták, hogy hátrányunk, hogy Szolnok és Cegléd közé „ékelődtünk be”. Mondván, hogy ezen városoknak komoly elszívóerejük van, és emiatt Abony nem képes úgy fejlődni, ahogyan szeretne. Mi ezt egy kicsit másként látjuk. Megpróbáljuk átcsalni a környező települések lakóit az abonyi rendezvényekre, és megjelenni egyfajta kertvárosi hangulattal. Természetesen nem tudunk nagy fesztiválokban gondolkodni, de tudunk nívós kulturális és családi eseményeket szervezni.
– Jelenleg melyek a legfontosabb helyi beruházások?
– Főként a gazdaságfejlesztésre fókuszálunk, igyekszünk lehetőségeket adni a vállalkozások letelepedéséhez. Nem vagyunk azonban könnyű helyzetben. A hét hektáros üzleti parkunk ugyanis megtelt. Az övezettel szemben van ugyan még egy háromhektáros területünk, illetve a Parkerdő környékén is megtalálható egy 12 hektáros színtér, melyeket ugyancsak üzleti parkként szeretnénk hasznosítani, ám eddig a földhivatalnál nem jártunk sikerrel. A Miniszterelnökségtől kérünk segítséget a beruházásokat illetően.
– Mi a helyzet a nemrég átadott Civil Házzal?
– Az épületről tudni kell, hogy hányattatott sorsa volt, korábban szociális bérlakásként működött. A renoválásra azonban forrást kaptunk a kormánytól, és azt gondolom, jól is használtuk fel, hiszen csodálatos lett az intézmény. A külső és belső megújulás mellett azonban fontosabb, hogy az épületben a helyi civil egyesületek és baráti társaságok egyaránt otthonra lelhetnek.
