Extra juttatás a háziorvosoknak: a rendelők fenntartására fordítják a pénzt

A rendelők fenntartására, a rezsiköltségek finanszírozására fordíthatják azt a körülbelül 130 ezer forint extra juttatást a háziorvosi és a házi-gyermekorvosi praxisok, amit várhatóan 2015-től kapnak. Ez az összeg több mint tíz százalékkal növeli a praxisok rendelkezésére álló összeget és a fixdíj-emeléssel jut el az érintettekhez. Az elképzelések szerint ez a pénz januártól járna, de lehetséges, hogy az első részletet csak júliusban folyósítják, ám akkor az év elejéig visszamenőleg.
A számítások szerint elmúlt négy év alatt átlagosan csaknem 30 százalékkal nőtt a rendelők támogatása, de még így is alig több mint egymillió forintos bevétellel számolhat egy háziorvos havonta.

– Ez az összeg csak a legszükségesebb, alapvető kiadásokat fedezi – tudjuk meg az egyik Szolnok melletti kistelepülésen dolgozó, lassan nyugdíjas korú háziorvostól. – Ebből a pénzből kell fizetnünk a praxisban dolgozók munkabérén, járulékain kívül a fűtést, világítást, az informatika költségét, a takarítást, mindenféle olyan továbbképzést, ami kötelező a praxis ellátásához. Érthető tehát, ha a fiatalok körében nem túl népszerű az alapellátás, s valószínűleg egészen addig nem is lesz az, amíg a régóta ígért biztos, átlátható életpályamodellt ki nem dolgozzák számukra. Jómagam évek óta próbálkozom a praxisom értékesítésével, de reménytelen. Őszintén szólva a hivatásszereteten túl én is kevés érvet tudnék felhozni, ha meg kellene indokolni, miért érdemes a vidéki háziorvoslást választani, azért meg nem sok kenyeret adnak a boltban.

– Természetesen örömmel fogadtuk a pluszfinanszírozásról szóló híreket – mondja el kérdésünkre válaszolva dr. Hoksári László szolnoki háziorvos, az orvosi kamara területi alelnöke. – Ez valóban olyan jelentős összeg, amely már érezhető lesz. Ugyanakkor nem lehet az egészségügynek csak egy-egy ágazatát kiemelni, erősíteni. Az alapellátás mellett a járóbeteg-ellátásban dolgozókra is gondolniuk kell a döntéshozóknak, mert félő, hogy most onnan fognak sokan elvándorolni.

A mostani döntés talán a kistelepülésen dolgozó orvosok számára a leginkább kedvező.
– Azért is örülök különösen ennek a hírnek, mert fix összegről van szó – magyarázza dr. Vaszily Edit, Tiszagyenda háziorvosa. – A korábbi években mindig a praxis nagyságához arányosítva kaptuk a juttatásokat, ami egy olyan kistelepülésen, mint a miénk, meglehetősen kedvezőtlen volt. A költségeink ugyanis szinte megegyeznek a nagyobb méretű praxisokéval, miközben a bejelentett páciensek számának növelésére esély sincsen. A fűtésre, világításra, üzemanyagra nekünk is annyit kell költenünk, mint a nagyvárosokban dolgozó kollégáknak, közben viszont a betegek után járó úgynevezett kártyapénz sokkal kevesebb.
A tervezett változtatások fontos eleme ugyanakkor, hogy az alapellátás feladatrendszerének megerősítéseként a jövőben még nagyobb részt vállalnak a háziorvosok a szűrővizsgálatokból.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] – Nem könnyű egészségtudatosságra nevelni azokat, akik évtizedek óta nem törődnek a saját egészségükkel – mondja dr. Vaszily Edit FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

– Ésszerűnek tartom ezt az elképzelést, hiszen mi vagyunk azok, akik legjobban ismerik az adott pácienst, mi találkozunk vele legtöbbször – teszi hozzá dr. Vaszily Edit. – Ugyanakkor az igazán hatékony szűrésekhez arra is szükség lenne, hogy az emberek is komolyabban vegyék saját egészségüket. Nemrégiben például ingyenes szűrővizsgálatokra nyílt lehetőség a településünkön, s azon is jórészt olyanok vettek részt, akik egyébként is járnak orvoshoz. Akikkel máskor is legfeljebb az utcán találkozom, ide sem jönnek el. Talán ha a háziorvosokra és üzemorvosokra együtt bíznák ezt a feladatot, eredményesebb lenne. Nem könnyű egészségtudatosságra nevelni azokat, akik évtizedek óta nem törődnek a saját egészségükkel, pedig nyilvánvaló, hogy a korán felismert betegségek egyszerűbben, s persze olcsóbban is gyógyíthatóak.

Osztja ezt a véleményt dr. Hoksári László is, bár vannak aggodalmai.
– A szűrővizsgálatok jelentőségéhez nem fér kétség, igaz, addig, amíg csak lehetőségről beszélünk, s nem kötelezőek, leginkább azok veszik igénybe, akik egyébként is gyakran megfordulnak a rendelőben – mondja. – Érdemes azonban alaposan átgondolni ezt a feladatot, mielőtt teljes egészében rátestálják a háziorvosokra. A jelenlegi, átlagosan napi hatvan fős betegforgalom mellett ugyanis gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy évi rendszerességgel minden betegünket behívjuk szűrővizsgálatokra is. Erre jelenleg nem vagyunk felkészülve.

Átvállalnák a bérek finanszírozását is

A kormány 2016-tól a körzetekben dolgozó asszisztensek, illetve ápolónők bérét is magára vállalná, bár ennek a tervnek még nem minden részlete tisztázott. Az orvosok egyelőre csak találgatják, erre milyen keretek között kerülne sor. Elvileg elképzelhető, hogy egyszerűen pluszforrásként az alkalmazottak bérét is leutalnák a praxisokhoz, erre azonban kicsi az esély. Ha viszont teljesen külön forrásból fizetik az asszisztenseket, ápolókat, kérdéses, hogy a már nem munkáltatónak számító orvos miként adhat majd utasításokat nekik. Sok tehát még a kérdőjel ebben a tekintetben, azt azonban biztató jelnek tekintik az ágazatban dolgozók, hogy legalább foglalkoznak a kérdéssel a kormányzati szervek.