Vármegye II.: Izgalmakkal teli szezonban védett címet a Jászapáti VSE

Kiegyenlített mezőnyt hozott az idei a vármegye II-ben. A Jászapáti VSE megvédte címét az osztályban, és ezzel feljutott a vármegye I-be a második végző Tiszaszentimre KSE csapatával karöltve. Értékelőnkben egyesével elemeztük a vármegyei másodosztály együtteseinek teljesítményét.

1. hely: Jászapáti VSE

A tavalyi vármegye II.-es idény bajnoka, a Jászapáti nem vállalta a feljutást, mondván, még nem állnak készen a magasabb osztályra. Idén hasonlóan egy fiatal csapattal vágtak neki a jászságiak a szezonnak, de már a bajnokság kezdetén is látszott, hogy idén is esélyesek az aranyéremre. Fél távnál pedig csak a második helyen álltak Menyhárt Dánielék a Besenyszög mögött, tavaszra viszont átvették a vezetést, és habár voltak rövidzárlatok (egymásutánban két vereség az Abádszalók ellen 2–1, illetve a Jászalsószentgyörggyel szemben 3–1), így is akkora előnyt kidolgoztak, hogy három fordulóval a vége előtt már matematikailag is biztos volt a bajnoki címük, köszönhetően annak is, hogy a liga legjobb védelme  az övék volt, 29 bekapott góljuk a legkevesebb a mezőnyben.

2. hely: Tiszaszentimre KSE

Első öt meccséből hármat is elvesztett a szezon kezdetén a Tiszaszentimre, ráadásul a második körben 7–0-ra kapott ki a Fegyvernektől. Majd a következő kilenc mérkőzésből nyolcat is megnyertek a szentimreiek, csak a Besenyszögtől kaptak ki (3–2), melynek köszönhetően a dobogó legalsó fokán teleltek. Pozíciójukat pedig annak ellenére is megtartották – sőt, javítottak is rajta –, hogy a második félév némileg gyengébbre sikerült, mint az első (ősszel tizennégy meccsből tízet nyertek meg, tavasszal tizenhatból kilencet). Ez pedig így is elég volt az ezüstéremre, ami azt jelenti, hogy Szoboszlai Zsolt csapata a következő szezont a vármegye I.-ben folytathatja.

3. hely: Abádszalók SE

Nagyon fejlődött az Abádszalók az utóbbi évhez képest. A tavalyi alsóház után idén ősszel már dobogóaspiránsként várta a tavaszt. A második félévben a szalókiak meccseik kétharmadát megnyerték, köztük a Jászapátit (2–1) és a Tiszaszentimrét (2–0) is legyőzték. A fiatal kerettel rendelkező Tisza-tó-parti gárda bronzéremmel zárta a szezont, ami feljutást így nem jelent, de a következő szezonban akár merészebb álmokat is szövögethetnek Lajos Tiborék.

4. hely Jászalsószentgyörgyi KSE

Az újonc Jászalsószentgyörgy már ősszel is helytállt a vármegye II.-ben, az ötödik helyen teleltek Gazsi István tanítványai. De ahogy a vármegye II.-es bajnokság élcsapatainak többségéről elmondható, elég rapszodikus teljesítményt nyújtottak ők is. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy tavasszal kikaptak az utolsó helyezett Jászboldogházától (1–0), két héttel később pedig legyőzték a Jászapátit (3–1). Az együttes sokat köszönhet Kanalas Zsoltnak, aki 39 találatával a Szentgyörgy góljainak több mint a felét szerezte, emellett pedig a bajnokság gólkirályi címét is bezsebelte.

5. hely: Besenyszögi SE

A besenyszögiek valósággal berobbantak a vármegyei II. osztályba, miután feljutásuk után az őszi szezont az élen zárták. Ezt követően viszont tavaszra visszaesett a csapat teljesítménye, tizenöt meccsből csupán hatot nyert meg két döntetlen és hét vereség mellett. Kocsis Andor együttese is tartogatott meglepetéseket, az utolsó két fordulóban előbb 8–1-re kikapott a Tiszajenőtől, majd 4–1-re legyőzte az aranyérmes Jászapátit. A Besenyszög 84 szerzett gólja a legtöbb a mezőnyben, ebből Virág Benedek szerezte a negyedét a találatoknak (21).

6. hely: Fegyvernek VSE

A Fegyvernek bebetonozta magát a középmezőnybe, az őszi szezont a hatodik helyen zárta a gárda. Az első félévben nyújtott hektikus teljesítmény után a tavaszi idény előtt Erdei Gábor vette át Bohács Tibortól a csapat irányítását. A fegyvernekiek az első meccsen ugyan még kikaptak a Jászalsószentgyörgytől (4–2), ezt követően viszont a maradék tizennégy mérkőzésen csupán egyszer maradtak alul (Abádszalók ellen 2–1-re) tíz győzelem és három döntetlen mellett. Ráadásul a bajnok Jászapátitól háromszor is pontot csentek (0–0, 0–0, 2–2). A jelentős tavaszi javulás azonban a tabellán elfoglalt pozícióban nem mutatkozott meg, ugyanúgy a hatodik helyen fejezték be az idényt.
Összesűrűsödött alsóház

7. hely: Jászárokszállási VSE

Azt hamar látni lehetett, hogy a Jászárokszállás nem jut egyből vissza a vármegyei I. osztályba. Nem kezdett pedig rosszul a jászsági gárda, azonban egy ötmeccses vereségszériával zárta az őszt, melynek köszönhetően a mezőny alsó felébe csúszott vissza. Habár a tavaszt győzelemmel indította az Árokszállás (Jászboldogháza ellen 1–0), ezt követően kilenc meccsen nem tudott nyerni, és legközelebb ismét a boldogháziakat múlták felül Csikós József fiai (2–1). Az utolsó öt mérkőzésből ugyan hármat is sikerrel vettek (Tiszajenő 4–0, Túrkeve 9–0, Kunmadaras 6–1), ez nem volt elég az előrelépéshez, és hetedikként fejezte be az idényt a csapat.

8. hely: Tiszajenő KSE

A tavalyi középmezőny után idén az alsóházban szenvedett a Tiszajenő ősszel. Tizennégy meccsből mindössze kettőt nyertek meg Márton Péterék (Jászboldogháza 5–0, Túrkeve 3–0), így nem csoda, hogy az utolsó előtti helyen tanyáztak. Tavaszra sem javult látványosan a helyzet, bár sokszor szoros meccseket játszottak, ahol ha a szerencse is mellettük áll, akkor akár szebben is alakulhatott volna az idény. Emellett pedig csúnya pofonokba is beleszaladt a csapat (Fegyvernek 8–1, Abádszalók 6–0), így a nyolcadik helyezés reálisnak tűnik.

9. hely: Túrkevei VSE

Puporka Milán személyében a Túrkeve elveszítette nyáron a legjobb góllövőjét. A teljesítményt viszont ettől függetlenül tartotta az együttes, de tegyük hozzá, nem volt túl magasan a léc. Nagy meglepetést nem okoztak a keviek, bár a Jászalsószentgyörgyöt kétszer is megtréfálták (3–0, 3–0), de többnyire a körülötte lévő csapatok ellen gyűjtögették pontjaikat. Jogosulatlan játék miatt még nyolcpontos levonásra is büntette őket a szövetség, így a kilencedik hellyel kellett megelégedniük.

10. hely: FC Kun Madaras

A Kunmadaras idén a mennyet és a poklot is megjárta. A szezon legelején öt meccs után még vezette a tabellát három győzelmével és két vereségével. Ezt követően viszont tíz meccsből csak egyet nyertek meg (Jászalsószentgyörgy ellen 2–0) egy döntetlen (Tiszajenővel szemben 2–2) és nyolc vereség mellett. Az idény korai szakaszában Varga Lászlótól Lázók Attila vette át az irányítást, aki játékos-edzőként segítette az együttest. Tavasszal egyedül a Tiszaszentimrét (3–2) tudták csak legyőzni a nagykunságiak, döntetlent játszottak a Jászárokszállással (1–1) és a Jászboldogházával (3–3), a többi meccset pedig elveszítették. Létszámhiánnyal küzdött a csapat szinte végig a második félévben, négy pontot le is vont tőlük a szövetség. Lázóktól először id. Rózsa Sándor vette át a kispadot, majd rövid idő után ifj. Rózsa Sándor ült az edzői székbe. Az együttes helyzete kissé aggasztó, nyáron mindenképpen stabilizálniuk kell a helyzetet, hogy megmaradjon a labdarúgás Kunmadarason.

11. hely: Jászboldogházi SE

Ahogy tavaly, így idén is a Jászboldogháza zárta az utolsó helyen a vármegyei II. osztályt. Hozzá kell tenni, hogy a tavalyi öt pontjukat sikerült több mint megháromszorozni (16 pont). A jászságiak idén a Kunmadarast (4–2), a Túrkevét (4–2), a Jászalsószentgyörgyöt (1–0) és a Tiszajenőt (3–2) győzték le, emellett a Tiszaszentimrétől (2–2) és az Abádszalóktól (2–2) is pontot szereztek, illetve a Jászapátit is megszorongatták az egyik mérkőzésen (4–3). A kereken száz bekapott gólnál csak a Kunmadaras (110) kapott többet, a 32 lőtt találat pedig magasan a legkevesebb, így nem csoda, hogy utolsóként zárt Bodor Máté együttese.