Szinte mindig egy lépéssel előrébb jár ellenfeleinél Szalóki Árpád

– Gyalog e4 vagy d4, majd huszár az f3-ra – sorolja kedvenc kezdő­lépéseit a törökszentmiklósi Szalóki Árpád. A tizenegy és fél éves tanuló szobája érmekkel, kupákkal, sakk-készletekkel, valamint szakkönyvekkel van tele.

– A kreativitást és ötletelést szeretem nagyon ebben a játékban, hiszen három-négy vagy még ennél is több lépéssel kell előre gondolkodni. A leghasznosabb figurának a vezért, hétköznapibb nevén a királynőt tartom, de a király is rendkívül praktikus. Nincs kimondott kedvenc bábum, leszámítva, amelyikkel éppen mattot adok – árulja el huncut mosollyal az arcán a fiatal tehetség, aki legutóbb a püspökladányi országos Arnóth Sándor Sakk Emlékversenyen utasította maga mögé felnőtt-, szenior- és utánpótláskorú verseny­társait.

– Nagyon szeretem a sakkot. Ha kevesebb tanulnivalóm van, akkor edzésen kívül is legalább egy órát játszom naponta, de ha többet kell tanulnom, akkor is legalább negyedórára biztosan leülök a sakktábla elé. Jó néhány népszerű „sakkos” oldal található az interneten, melyeken különböző nehézségű taktikai feladatok segítik a fejlődésemet. A versenyeken kívül is általában online szoktam mérkőzéseket játszani, így könnyebben találok megfelelő ellenfeleket. Ám amikor könyvből tanulok, az állásokat mindig sakktáblán rakom ki, hogy térben lássam.

Árpi már egészen kicsi korában érdeklődött a táblajátékok iránt. Édesapjával rendszeresen foglalkoztak sakkhoz hasonló logikai játékokkal. A sakklépéseket viszont az iskolai szakkörön tanulta meg, ahová harmadikos korában iratkozott be. Itt fedezte fel tehetségét a Baptista Szeretetszolgálat által támogatott Polyhistor Academy munkatársa és mesterszintű sakkozója, Radnai Ádám.

Azóta is edzi Árpit, aki eleinte amatőr versenyeken vett részt, nem sokkal később viszont már a honi sakkszövetség hivatalos versenyein mérkőzött, profiként. A fiatal sakkozó jelenleg is készül a különböző megméretésekre, legközelebb jövő héten, Berekfürdőn mattolhatja ellenfeleit.

Fontos a sakk, de első a tanulás

– Megszállottan és ­állandóan sakkozik. Ha félrefordítom a fejem, akkor biztos, hogy megy a sakktáblához – meséli Árpi édesanyja, Domán Ilona. Mint mondja, férjével nagyon büszkék fiuk sikereire, és amennyire csak tudják, támogatják. – Nem könnyű a helyzetünk, mivel Árpi iskolába jár. Azok a gyerekek, akik a ­profi versenyeken részt vesznek, egyéni tanrend szerint tanulnak.

– Mi nem szerettük volna, hogy a gyermekünk ne járjon iskolába, de így sokkal kevesebb sakkoktatást kap, és versenyekre is ritkábban, évente három-négy alkalommal tudjuk elvinni. Választhattuk volna azt is, hogy Árpiból sakkozó lesz, és akkor a ­versenyzés lett volna az elsődleges cél. Végül nem vállaltuk, mert hosszú távon az ő érdekeit tartottuk szem előtt. Szerencsére másban, például matematikában is nagyon tehetséges – teszi hozzá az édesanya.