Megosztó képet fest megyénk járásszékhelyeinek életminősége

A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 a magyar kis- és közepes méretű városok vezetését és közösségeit igyekszik abban segíteni, hogy a korábbinál ellenállóképesebbé és élhetőbbé alakítsák településeiket. Az elemzés áttekinti a 2012-2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek – tájékoztatta hírportálunkat az intézet.

Az elemzés a koronavírus-járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt, bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.

A HÉTFA szakértői életminőségük alapján felállították a városok rangsorát, öt csoportba kategorizálva a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. Az ország keleti részében a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben, így Jász-Nagykun-Szolnok megyére is igaz ez az állítás.

Megyénk járásszékhelyei a következő kategóriákba kerültek:

– Jászberény: magas életminőségű város;

– Tiszafüred: közepes életminőségű város;

– Jászapáti: komoly életminőségi kihívásokkal küzdő város;

– Kunhegyes: komoly életminőségi kihívásokkal küzdő város;

– Karcag: közepes életminőségű város;

– Törökszentmiklós: közepes életminőségű város;

– Mezőtúr: közepes életminőségű város;

– Kunszentmárton: komoly életminőségi kihívásokkal küzdő város;

közeli járásszékhelyként:

– Cegléd: jó életminőségű város.