2 órája
Gyorsan felejtené ezt az évet a jászkunsági agrárium, de aligha tudja – komor számok érkeztek
Aszály, fertőzés, mennyiségében is minőségében is elmaradó terméshozam: nagyon nehéz esztendőt zárt a jászkunsági agrárium. Két-három jó év is kellhet ahhoz, hogy kiheverje mostani sokkját a mezőgazdaság.
Az már nagyjából szeptemberre világossá vált, hogy a hazai, benne a jászkunsági agrárium nem zár rekordévet 2024-ben. Az ég már július végére elzárta csatornáit, és az aszály kitartott szeptember első hetéig úgy, hogy ez idő alatt szinte egy csepp eső sem érte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kitikkadó síkságát.
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap / Forrás: Illusztráció / MW Archívum
Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy az eleinte ígéretesnek induló terméshozam elmaradt a várakozásoktól, sok helyen lábon száradt el a gabona.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében jelenleg a végén jár a betakarítás. E nyári munkát javarészt időben el tudták végezni a gazdák, átlagos eredményük viszont szerénynek mondható, noha egyes növénykultúráknál sikerült jó eredményt elérniük.
Átlag alig több mint négytonnás a búzatermés
Mint érdeklődésünkre Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke elmondta, nem kedvezett az időjárás az őszi búzának. A búza betakarítása már a végéhez közelít, a termésátlag valamivel meghaladta a hektáronkénti négy tonnát, amely szerény eredménynek számít.
A búzatermés nagyjából fele elfogadható minőségű, a többiből takarmány lesz – mondta el a kamarai elnök, hozzátéve: összességében megtermett az állattenyésztéshez szükséges mennyiség, és a gazdák a szerződéses vállalásaikat is teljesíteni tudják.
A napraforgó betakarítása kilencven százalékon áll, és a következő napokban be is fejeződik. Ennélfogva már látszik a végeredmény: hektáronként 2,4 tonna lesz. Ez elmarad a szokásos háromtonnás átlagtól.
Aszály és betegség is gyengítette a kukoricát
Mint Hubai Imre Csaba fogalmazott, a kukorica betakarítása problémásabb. Ebben szerepet játszik a jelentős aszálykár, de az is, hogy a kukoricatermés 10-15 százaléka aflatoxinnal fertőzött.
A felvásárlók szerint ez az arány magasabb, de ebben benne van az is, hogy így próbálják lenyomni az árat. Holott a kukorica ára már így is szerény. A mi vizsgálataink szerint mindenesetre a fertőzöttség nem több 10-15 százaléknál
– fejtette ki az elnök.
A kukorica termésátlaga egyébként öt tonna körül alakul. Ez Hubai Imre Csaba értékelése szerint gyenge-közepes, de a fertőzés ront a helyzeten. Összességében idén 30-50 százalékos veszteséggel termelték a kukoricát a jászkunsági gazdák.
Biorizs és génmódosított szója
Jónak ígérkezik ellenben a szójatermés, amely növény betakarítása most kezdődött meg, és amelytől három-három és fél tonnás, jó-közepesnek mondható terméshozamot remélnek.
A szójának ára is elfogadható, viszont a megyében csak kis területen termelik, és van egy további gond is vele.
Magyarországon GMO-mentesen termelik a szóját. Azt eladják külföldre, mivel 30-40 százalékkal többet kapnak érte. Majd behozzák külföldről a génmódosított szóját, és takarmányozásra már azt kénytelenek használni a termelők
– mutatott rá a kamarai elnök.
A szója mellett rizst is termesztenek térségünkben, amely növénynek szintén megfelelő volt az időjárás. A biorizs mintegy öt tonna körüli termésátlagot hozott, a konvencionális rizs pedig hat-hat és fél tonna körülit. Ez viszonylag jónak mondható, némi nyereséget is hozott termesztőinek.
Nehéz a helyzet a jászkunsági agráriumban
Összességében viszont a helyzet nehéz. Hubai Imre Csaba szerint jó esetben nullszaldósra jön ki az idei év a gazdáknak, még a kormány kedvező agrárpolitikájával együtt is.
– Sok a veszteségünk és kevés a nyereség. Fejlesztésre, gépek vásárlására már nem igen futja. Pedig az Agrárminisztérium jó pályázatokat hirdetett meg, csakhogy azokhoz szükséges önerő, hitel és támogatás is. Márpedig saját erő minimális van csak, hiszen a gazdák nem rendelkeznek jelentős tartalékokkal. A hitelek pedig magas kamatokkal érhetőek el – sorolta a gazdaszervezeti vezető. Ráadásul – tette hozzá – a magyar agrárium helyzetét nehezíti, hogy az országba bejut az olcsó ukrán áru, amely rontja a magyar gazdák versenyképességét.
Külön fonákja a dolognak az is – fejtette ki Hubai Imre Csaba –, hogy a magyar termények amúgy kiváló minőségűek, csak sajnos nagy részük exportra megy. És a valamikor a magyarok által eladott nyersanyagot vásároljuk vissza – immár feldolgozás után.
Ezzel együtt is úgy látja, az agrárium átvészelheti ezt a nehéz időszakot. Ehhez igyekeznek
- tanfolyamokat,
- előadásokat szervezni a gazdáknak,
- de nagy szükség volna az európai uniós támogatásokra is.
– Próbálunk alkalmazkodni. Az agrárium helyzete menthető. Ahhoz viszont, hogy pozitív képet mutasson, két-három jó év és kedvező időjárás kellene – mondta el az elnök.
