Kosztyó Gábor: az elsőbbségadás elmulasztása okozza a legtöbb balesetet vármegyénkben

– Milyen „trendek” jellemzők vármegyénkben a közlekedési balesetek terén?

– Azt gondolom, az elmúlt időszakban kezd átalakulni a balesetek struktúrája. A korábbi években ugyanis a leggyakoribb baleseti ok a gyorshajtás volt, ám mára ez szerencsére háttérbe szorult. Jelenleg csak a negyedik helyen áll a sorban. A kedvező adat részben annak köszönhető, hogy kollégáim napi szinten mérik a sebességet, illetve hogy a szolnoki önkormányzattal közösen trafiboxot telepítettünk Szandaszőlősön, és más ilyen eszközök előkészítése is folyamatban van. Egyre több helyen lesznek tehát mérések. Tesszük mindezt azért, hogy a közlekedésben résztvevők betartsák a szabályokat, és csökkenjen az adott útszakasz veszélyeztetettsége.

– Milyen más szabálytalanságok tartoznak még az élmezőnybe?

– A válaszhoz először külön kell bontanunk a közlekedés szereplőit. A közúti közlekedésben részt vehetünk gyalog, kerékpárral, segédmotorkerékpárral, motorkerékpárral, autóval és teherautóval egyaránt. Mások az egyes kategóriákban jelentkező veszélyek. Általánosságban viszont azt mondhatom, hogy a Jászkunságban a legtöbb baleset az elsőbbségadás elmulasztása miatt következik be. Ezt minden kategóriában el lehet követni. A második helyen az irányváltoztatás szabályainak megszegése áll, a harmadik a kisebb KRESZ-szabályok be nem tartása, míg a negyedik a már említett sebességtúllépés. Vannak azonban még veszélyes baleseti okok, mint például a szabálytalan előzés...

– Az alkoholfogyasztás nincs a listán?

– A rendőrség – az uniós szabályoknak megfelelően – köteles statisztikai adatokat szolgáltatni a KSH-nak. A bódult állapotot ebből a szempontból másodlagos baleseti oknak tekintjük. Tehát, ha valaki alkohol vagy drog hatása alatt ül a volán mögött, ettől önmagában még nem biztos, hogy bekövetkezik baleset. Ám ha ittas vezetés közben megszegünk egy szabályt, például átmegyünk a záróvonalon, vagy nem állunk meg a tilos jelzésnél, azt eszerint is kódoljuk. Az ittas állapot ebben az esetben csupán másodlagos ok, hiszen ez váltotta ki az adott szabálytalanságot. Vármegyénk vonatkozásában egyébként az ittas vezetés központi probléma volt elmúlt években. Néhány évtizede még száz balesetből 7-8 esetben alkohol befolyásolása alatt állt az okozó. Drogos állapotban való vezetés ellenben továbbra sem jellemző térségünkben. Ennek ellenére előfordulnak ilyenek. Máig havonta több alkalommal szűrünk ki olyan személyeket, akik valamilyen bódító hatású szert fogyasztottak. Jellemző ugyan az ittas vezetés, mára viszont elértük, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye e téren az egyik legkevésbé „fertőzött” térség hazánkban. Korábban, éves szinten, 1200-1300 ittas vezetőt szűrtek ki a kollégák, mely átlagosan napi négy főt jelent. Annak idején volt olyan tapasztalatunk is, hogy az illető az egész országot átszelte alkoholos befolyásoltság alatt.

– Honnan tudjuk, hogy italozás után mikor ülhetünk autóba?

– Ez egy rendkívül nehéz kérdés, hiszen mindez egyénfüggő. Befolyásoló tényező lehet az elfogyasztott alkohol mennyisége, az ital típusa, a testtömegünk, a fizikai-pszichikai állapotunk, sőt az étkezésünk is. Lehet, hogy valakinek 8-10 óra alatt lebontja az alkoholt a szervezete, de az is elképzelhető, hogy valakiben sokkal tovább tart ez a folyamat. Azt javaslom, hogy aki vezetni szeretne, 16-24 órával az elindulás előtt ne fogyasszon alkoholt.