Régészeti szenzációt jelentettek be: emberi maradványokat rejtett a titkos kápolna

A kislány testét egy másik felnőttére fektették. Mikor eltemették, még rajta volt ruhácskája, amit csatos, virágmintájú verettel díszített övvel fogtak össze rajta. Hogy miért csupán az a néhány év jutott neki? Ma már csak az isten tudja. Amit mi tudunk, az az, hogy így, együtt nyugodtak évszázadokon át, a középkor óta, egészen addig, amíg a napokban rá nem bukkantak maradványaikra Tiszafüred mellett. Ez az együttes ugyanis az egyik legújabb, legértékesebb felfedezése azoknak a tiszafüredi régészeti leleteknek, amelyek meglelésével új fejezet kezdődött a Tisza-tó történeti múltjának feltárásában.

A jelenlegi ásatások négy éve kezdődtek el a Templom-domb nevű hely környékén. Indult mindez azzal, hogy egy gabonatároló építésekor emberi maradványok fordultak ki a földből 2020 augusztusában. Néhány napra rá már régészek vették át az építőmunkások helyét a területen, de az ásók, lapátok maradtak: megindult az egykor a dombon állt kápolna, és a valamikor mellette fekvő falu feltárása.

Méghozzá nem is keveset! Mikor a napokban érdeklődtünk az ásatást vezető dr. Mester Editnél, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatója azt mondta: „Jöjjenek csak bátran, már vagy száz halott csontjait megtaláltuk!” Nem sokra rá pedig már ott is álltunk az igazgatóval holtak között, és a feltárás legfrissebb részletei hallgattuk.

Kincsek kerülnek elő a földből Tiszafüred határában

– Az elmúlt három évben igyekeztünk feltárni a középkori templomot, a körülötte lévő temető maradványait, valamint az egykor mellette fekvő Árpád-kori falut. A feltárás harmadik évére sikerült is a templom összes falát megtalálni. Idézőjelben, hiszen amit látunk, az csak az alapozása a templomnak – mutatott körbe az ásatáson dr. Mester Edit. Mint mondta, a templom a török időkben pusztult el, a falubeliek pedig később elhordták a köveit házépítésre, hiszen az Alföldön már akkor is kincset ért a tartós építési anyagnak számító kő.

De így is szépen kirajzolódik az egyhajós, tizenháromszor kilenc méteres kápolna területe. Abban pedig – tette hozzá – nagyon sok sírt találtak az Árpád-kortól a kései középkorig datálva. A sírokból

• gyűrűk,
• fülbevalók,
• hajkarikák,
• csatok,
• pénzek kerültek elő – ennek az együttesnek a része a fenti gyereksír is, amiről épp a napokban tisztogatták le a földet.

A terület régészeti értékét egyébként már korábban is gyanították, a 19. század óta folyt ilyen-olyan feltárás a környéken, találtak már tömegsírt is ott, ám a múlt század mezőgazdasági termelése során gyakorlatilag szétszántották az érintett földeket, így idővel már csak a domb maradt meg.

Közel száz ember maradványát találták meg a kápolnában

A mostani kutatás nagy gonddal zajlik. Fémkeresővel néznek át minden ásófordítást, hiszen az apró kincsek sokaságát szabad szemmel észre se lehetne venni.

– Nagyon szép ezüstpénzek, rézpénzek kerülnek elő. Ezek is az Árpád-kortól a késő középkorig tartó időszakból származnak. A szomszédos üdülőterületen is folyik a néhai falu felkutatása.

– sorolta a múzeumigazgató.

Mint mondta, a kápolnában nagyjából nyolcvan-kilencven eltemetett ember maradványait találták meg eddig. A sírok erősen megbolygatott állapotúak, hiszen a különböző korokban egymásra állították azokat, ezzel a korábbi nyughelyek óhatatlanul sérültek. Kiderült az is, a templomot egy mély árok vette körül. A domb ugyanis védelmi szerepet is betöltött: a tatárok, törökök fenyegetése elől oda menekültek a helyiek.

Feltárták magának az oltárnak a helyét is, azt viszont rekonstruálni eredeti helyén már biztosan nem lehet: a sors, a természet vagy az élni akarás szimbólumaként ugyanis egy fa nőtt pontosan ott, ahol annak idején az oltár állt. Ezt a természeti csodát pedig semmi esetre sem szeretnék bántani.

A turizmust is szolgálják a tiszafüredi régészeti leletek

A kutatások egyébként nem csupán tudományos célt szolgálnak. Mint dr. Mester Edit elmondta, később szeretnének olyan turisztikai látványosságot létrehozni a terepen, amely szervesen kapcsolódik a Tisza-tavi turizmushoz.

– A cél az, hogy létrejöjjön egy tudományos, kulturális és szabadidős központ, amely  a Tisza múltját, a halászatot, az egykor itt élőket mutatja be. Ezért egy régészeti parkot tervezünk létesíteni, ahol felépítjük az egykori templom maradványait, valamint az Árpád-kori és bronzkori házakat is. Létrejönne hozzá oktatási, turisztikai és konferenciaterem. Továbbá kapcsolódna a kerékpáros infrastruktúrához is – sorolta az igazgató a Nemzeti Kulturális Alap és a város támogatásában zajló program hosszabb távú terveit.