Jó reggelt!

Évtizedekkel ezelőtt ment egy magyar filmvígjáték a mozikban, A veréb is madár címmel. 

A címszereplő, ez a szerény kinézetű, életrevaló repülő jószág akkor olyan bőségben élt nálunk, hogy szaporasága miatt közönséges dolognak számított. Még a házvégekre is úgynevezett verébdeszkát szögeltek, hogy kevesebb búvóhelye legyen a fészkeléshez. Azóta kiderült, hogy az egykor felhőkben szálló, valaha a hunokkal Kínából idáig vándorló, elpusztíthatatlannak hitt szomszédunk is kezd alulmaradni a környezetváltozással szemben. Lassan alig látni belőle mutatóba néhányat, s ha eltűnése nem is vetekszik a méhek fogyásának jelentőségével, elgondolkodtató üzenet, hogy lassan alig marad, amit ne tudnánk magunk körül tönkretenni.