Madárként szállni

Felszállni a magasba, siklani a levegőben, felülről nézni a tájat… A repülés ősi vágya az emberiségnek. Szerencsére ma már nem csak kevesek kiváltsága, bárki kipróbálhatja. Bár zsebbe nyúlós mulatság, azt meg kell hagyni. Ennek ellenére mindig sokan vállalkoznak rá, hogy felüljenek valamelyik gépre vagy végigpróbáljanak minél többet közülük a szandai repülős hétvégén. 

Ki valamelyik repülőgépre – mindig van választék a különböző típusokból –, ki helikopterre vált jegyet, kivárva, hogy sorra kerüljön. Egyesek nem spórolnak az élvezettel és az ezresekkel, egyszerre több menetre is jegyet váltanak. 

Jómagam a kis gépeket kedvelem. Azoknál élvezhető igazán a siklás öröme. Érezni, ahogy felszállásnál beindul a motor, és az ember alkotta eszköz nekifeszül a levegőnek. Távolodik a földfelszín, és olyan érzésünk van, mintha egy végeláthatatlan terepasztalra tekintenénk. Igéző látvány fentről megpillantani a Tisza kanyargó sávját és a holtágakat, végigmérni a várost, megkeresve egy-egy jellegzetes pontot, melyet ilyenkor madárperspektívából csodálhat meg az ember. 

Közben plusz bónusz, ha kisebb-nagyobb termikre, azaz felszálló légáramlatra is ráfut a gép, és ahhoz hasonlóan imbolyog egyet, mint amikor a csónakot a vízen megemeli vagy megdobja egy hullám. Nagyobb repülőgépeknél ez sokkal kevésbé érezhető! 

Kegyes volt az időjárás, vasárnapra a szél is elült, így most hétvégén is sokan átélhették a levegőbe emelkedés élvezetét. De aki ódzkodott gépre szállni, az is elégedett lehetett, mert az egyéb kísérőprogramok mellett a repülő eszközök sokasága látványnak sem volt utolsó.