2 órája
Szolnoki Vártemplom: kő kövön
Hajdanán a Tisza-parti városról fotografált képeslapok egyik közkedvelten használt eleme volt a Zagyva és a Tisza torkolatánál megépített istenháza, amely alapján a címzett is pontosan tudta, honnan érkezett az üdvözlő kártya. Kétszáz éves Szolnok műemlék-jellegű építménye, a szolnoki Vártemplom.
De vajon a szent atyafiakon, helyi híveken és lelkes helytörténészeken kívül mennyien lehetnek ma, akik azt is tudják, hogy a szolnoki Vártemplomot anno a Magyarok Nagyasszonya, azaz Szűz Mária tiszteletére emelték és szentelték fel? Hányan ismerik Homályossy Ferenc kamarai ácsmester nevét, kinek építészi munkásságát Jászságtól Kunságig a vármegye számos temploma jegyzi? A szolnoki Magyarok Nagyasszonya Vártemplom ugyanis az ő terveit és keze munkáját, illetve persze az Urat is dicséri kétszáz esztendeje.
Fotó: JNkSz Vm Levéltár
A szolnoki Vártemplom török eredete
Nem csupán a helyi legendárium és hiteles történetírás, de már régészeti kutatások is bizonyítják, miszerint a szolnoki Vártemplom épületét a török kori vár(os)negyedben százegynéhány évig álló, majd a turbánosok elvonulta után egyre omladozó minaretes mecset köveiből emelhették. Múltidéző információ az is, hogy a muszlim dzsámi maradványai az egykori szolnoki vár bástyaköveivel együtt Szolnok jelenlegi polgármesteri hivatalának épületét is erősíti.
Hol vár állott, ott dzsámi épült. Hol dzsámi állt, most Vártemplom. A hajdani kőhalmok rendre új értelmet kaptak. Kő kövön maradt...
