Kenyai diák is érkezett szakmai gyakorlatra Karcagra

Tanáruk, dr. Zsembeli József, az intézet igazgatója fontosnak tartja, hogy hallgatói a gyakorlatban is végezzenek talajtani vizsgálatokat, ezért néhány napra meginvitálta őket a városba.

– Tanítványaimat mindig elhívom karcagi gyakorlatra, jelenleg a két kenyai mellett van egy-egy etióp, kínai, mongol, kazah és maláj mesterszakos környezetgazdálkodási agrármérnök-hallgatóm. Első nap a félévi anyagból írásbeli vizsgát tettek, most talajtani méréseket végeznek, ezzel az elméleti ismereteiket mélyítik el. A szemeikből azt olvasom ki, hogy vannak dolgok, melyek most tudatosulnak bennük, és ezáltal össze tudják kapcsolni az elméletet a gyakorlattal – magyarázta dr. Zsembeli József.

– Ha végeznek, maradnak vagy visszamennek a hazájukba?

– Elsősorban a hazájukban szeretnék hasznosítani az itt megszerzett tudást, ezért általában hazautaznak, de egyre több olyan hallgatóm van, aki marad doktori képzésre a Debreceni Egyetemen. Számukra újdonság a Karcagi Kutatóintézet is, mely a térség mezőgazdasági jellegű problémáit tárja fel, és azokra próbál választ találni. Itt összefüggésében tudom megtanítani nekik azokat a dolgokat, melyeket később hasznosíthatnak.

– Az egyik kenyai lány kifejezetten karcagi témát választott diplomamunkának. Karcagon és környékén gazdálkodókat keres meg kérdőívével, és nyáron ugyanezt Kenyában is megcsinálja majd. A kérdőíves felmérésben arra keresi a választ, hogy talajművelés, tápanyag-gazdálkodás, növénytermesztés terén, mennyire veszik figyelembe a környezeti feltételeket, mennyire környezettudatosak a gazdák. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy sok gazdálkodó figyelembe veszi már egy gép kiválasztásánál, hogy az talajkímélő művelést végez-e, vagy egy növényvédő szernek van-e káros hatása.

– Többen megfizetik a magasabb árat is a környezetkímélő módszerekért, de felmérés hiányában nem látjuk ezt pontosan – ezért is lesz jó ez a diplomamunka. A felmérésre kitaláltunk egy új módszertant, amikor feltesszük a kérdést – egyúttal információt is közlünk a gazdálkodóval –, felhívva a figyelmet az intézetben folyó környezettudatos kutatási eredményeinkre. A kérdezve tanítás módszerével tudatosítjuk a gazdálkodókban, hogy ne csak akkor jussunk eszükbe, amikor rendezvényeinkre eljönnek – hangsúlyozta dr. Zsembeli József.

– Azért választottam Magyarországot, mert jó az agrároktatása európai szinten is – vélekedett a kenyai Caroline Nyaboke.

– Hallottam a Debreceni Egyetemről, és környezetgazdálkodási mérnökként fő célom, hogy olyan új ismereteket szerezzek, amelyek más aspektusból is megvilágítják a mezőgazdaságot. Itt minden újdonság volt számomra, hiszen nagy különbségek vannak a klímában és a talajban is Kenya és Magyarország között. A karcagi gyakorlat nagyon tetszik, mert megnézhetem, hogyan végzik a talajtani kísérleteket, nálunk nincs ilyen lehetőség. Várom a kérdőíves felmérést, mert hátha a környékbeli gazdálkodóktól is kapok olyan információkat, amiket hasznosítani tudok majd a dolgozatomban – bizakodott a kenyai lány.