TAJ-kártya trükkök, mi fizetjük meg ennek is az árát?

– Gyerekkorom óta ugyanaz a háziorvosunk, ő gyógyította szüleimet és a gyermekeimhez is ő jár – mondja Abonyiné Sass Katalin, aki egy Szolnok környéki kistelepülésen lakik családjával. – Hallottam, hogy ilyen szigorításokat terveznek, de ebben a környezetben nem látom sok értelmét, hiszen úgyis ismerjük egymást. Legfeljebb ha kórházi kezelésre lenne szükség, akkor tudnám elképzelni, de hát olyankor meg legtöbb esetben ott vannak a korábbi leletek.
A tervek szerint a következő esztendőben valóban tovább szigorítják a taj-kártya használatát hazánkban. A legfontosabb cél az, hogy csak az kapjon ingyenes orvosi ellátást, aki fizet is érte. A hivatalos adatok szerint ugyanis több mint 400 ezren úgy veszik igénybe az egészségügyi ellátást, hogy valójában nem is jogosultak arra. Ráadásul sokaknál ki sem derül, hogy nem fizetnek járulékot, mert nem a saját taj-kártyájukat használják. Éppen ezért felvetődött az arcképes taj-kártya bevezetésének az ötlete. Ez azonban hosszabb és igen drága folyamat lesz, így az átmeneti időszakban a taj-kártya mellett arcképes igazolványt kell bemutatni az orvosnál.

– Az alapellátásban nem tartom életszerűnek ezt az intézkedést – hangsúlyozza dr. Kiss Péter szolnoki háziorvos. – Természetes számomra, hogy a körzetemhez tartozókat szinte kivétel nélkül névről, arcról ismerem, nincs szükség tehát az újabb azonosításra. Persze érthető a szigorítási szándék, biztosan előfordulnak olyan esetek, amikor valaki más taj-kártyájával él vissza. Ám ezek jobbára inkább a felsőbb szinteken valószínűek, olyankor, amikor már nincs olyan rendszeres orvos-beteg kapcsolat, mint a háziorvosnál.

Kórházi körülmények között valóban jellemzőbb, hogy más taj-kártyáját használják azok, akiknak nincs rendezett jogviszonyuk.

– A kollégáimtól épp az előbb kérdeztem, s ők is megerősítették, hogy bizony többször előfordult már, hogy nem saját társadalombiztosítási kártyájával érkezett hozzánk a beteg – meséli dr. Bene Ildikó, a Hetényi kórház főigazgatója. – Nyilvánvaló, hogy a most tervezett szigorítás célja egyfajta ellenőrzés, annak biztosítása, hogy elvi lehetőség se maradjon a visszaélésekre. Nyilvánvaló, hogy a kórházi betegfelvételkor eddig is sor került az adategyeztetésre, a szakrendeléseken azonban több alkalom nyílt arra, hogy kijátsszák az előírásokat a tb-potyautasok.

A taj-számok ellenőrzését egyébként 2007-ben vezették be. Ennek gyakorlata, hogy a rendelőben beütik a kártya számát, majd az egészségbiztosító visszajelez az orvosnak, hogy az illető páciens biztosítottnak és ezzel ellátásra jogosultnak minősül-e. Zöld jelzést kap a beteg, ha van mögötte járulékfizetés, viszont pirosat, ha nincs. Az egészségbiztosító minden ilyen esetben azonnal értesíti az adóhatóságot, és a NAV-nak ilyen esetekben fel kell szólítania az érintettet vagy a munkáltatóját arra, hogy rendezze az elmaradt befizetéseket. A háziorvosoknak elemi érdekük az adatok ellenőrzése, hiszen aki ezt nem teszi meg, az a finanszírozás 10 százalékának elvonására számíthat.

A külföldön élők is hiányoznak a rendszerből

Az országosan nyilvántartott mintegy 400 ezer rendezetlen jogviszonyú biztosított azt jelenti, hogy ők érvényes taj számmal rendelkeznek, de nincs bejelentett jogviszonyuk az OEP nyilvántartási rendszerében. Ennek oka sokféle lehet. Például külföldön tanulnak, dolgoznak, vagy rendelkeznek ugyan biztosítási jogviszonnyal, ám a munkáltatójuk azt nem vagy hibásan közölte a hatóságokkal. Ugyanakkor valószínűleg nem fog egészségügyi szolgáltatást Magyarországon igénybe venni az, aki külföldön él. Tavaly egyébként több mint egymillió orvosi kezelés esetében váltott pirosra a lámpa, ez 270 ezer beteget érintett. Az egészségbiztosító azonban mindössze 4907 esetben kérte az adóhivatalt, hogy tegyen lépéseket a jogviszony tisztázására.