Egyre korábban támadnak és szinte bárhol előfordulnak

– Sosem fordult még elő korábban, hogy februárban kullancsot találjak a kutyámban, idén azonban egy jól megtermett példányt szedtem ki belőle. Ráadásul úgy, hogy csak a saját részére elkülönített kertrészben szaladgált azokban a napokban, nem is jártunk vele erdőben – mesélte riadtan a szolnoki Mészáros Zsuzsa. – Úgy tűnik, már a saját telkünkön sem lehetünk biztonságban ezektől a vérszívóktól. Mi lesz, ha az óvodás gyerekemet is „felfedezik maguknak”?

Tévhit, hogy a mi térségünk kevéssé fertőzött

– Valóban gyakran előfordulhat a kullancs kutyusunk szőrében, de főként egy-egy hosszabb erdei sétát követően – mondta el Bóné László szolnoki állatorvos. – Tévhit, hogy a mi térségünk kevéssé fertőzött ezektől az élősködőktől, bizony ma már a városok közepén sem lehetünk biztonságban tőlük. Mivel akár gyógyíthatatlan betegséget is elkaphatunk a kullancsoktól, fontos, hogy rendszeresen átvizsgáljuk kedvencünk szőrét, és különösen akkor gyanakodjunk, ha bágyadt, lázas a kutya. A különböző cseppentők mellett hatékony védőoltás és fürdetőszerek léteznek kullancs ellen, sőt, ultrahangos riasztóval is távol tarthatók ezek az élősködők.

Hazánkban kullancsfertőzött területnek az számít, ahol minden ezredik kullancs hordozza az agyvelőgyulladás vírusát. Egyéb helyeken csak 5-10 ezer kullancs közül mutatható ki egy-egyben a vírus. Magyarországon a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye, a keleti országrészben pedig elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység.

Évről évre egyre korábban ébrednek

A szakemberek úgy látják, évről évre egyre korábban ébrednek a kullancsok, sőt, egyes fajokkal akár a téli hónapokban is találkozhatunk. Általában azonban télen nyugalmi állapotban vannak, feléledésük az első melegebb tavaszi napokra tehető.

Ezért aztán aki február-március táján megkezdi a kullancs elleni oltássorozatot, 95 százalék feletti védettséggel várhatja a kullancsok tavaszi feléledését. Fontos ugyanakkor, hogy az oltás a fertőzött állatok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladással szemben nyújt védelmet, a Lyme-kórral szemben nem. Ha az első oltást beadatjuk februárban, majd rá egy hónapra a következőt, az első kirándulásokra már 95 százalék feletti védettségünk lesz az élősködőkkel szemben. Az oltássorozat harmadik oltását 9-12 hónappal a második után kell beadatni, majd ezt követően már csak ötévente egy emlékeztető oltásra van szükség a védettséghez.

Jelenleg itthon két cég kullancs elleni vakcinája kapható: egy drágább, három oltásból álló, és egy olcsóbb, négy vakcinából álló termék. A négyszeri oltás esetében a 95 százalék feletti védettség a harmadik adag vakcina beadása után két héttel alakul ki. Az oltások egyéves kor felett adathatók be.

Manapság már szinte bárhol előfordulhatnak

– Míg néhány évvel ezelőtt jobbára inkább csak dunántúli, hegyvidéki erdei kirándulásokat követően volt jellemző, hogy kullancsot találjunk, manapság már valóban szinte bárhol előfordulhatnak – tudtuk meg dr. Hoksári László szolnoki háziorvostól. – Bár annak veszélye, hogy fertőzött egyeddel találkozunk, néhány százaléknyi, mégis érdemes odafigyelni a megelőzésre. Ez egyrészt oltással, másfelől pedig megfelelő ruházattal lehetséges. Fontos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben néhány órán belül eltávolítjuk a kullancsot, valóban minimális a fertőzés esélye.

Az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírusokkal fertőzött kullancsok a legtöbbször tavasszal és nyár elején okoznak betegséget: ilyenkor ugyanis még nem vagyunk rájuk felkészülve, esetleg az oltás nyújtotta védettség még nem alakult ki. A fertőzött kullancsok által okozott agyvelő- és agyhártyagyulladás évente körülbelül 70-80 magyart érint. A számok azért csalókák egy kicsit, mert a fertőzött kullancs okozta agyhártyagyulladás az első hullámban csak nyári influenzaszerű tüneteket okoz. Ha ez elmúlik, és a vírus nem támadja meg az idegrendszert, nem alakul ki az agyhártya- és az agyvelőgyulladás, akkor a háziorvosok a kullancsfertőzést jellemzően nem jelentik.

A Lyme-kórt hazánkban évente körülbelül 1800 embernél diagnosztizálják. Ez ellen csak az segít, ha időben, az első 2-3 órában eltávolítjuk az élősködőt. A kullancs ugyanis az első órákban csak táplálkozik, szív. Utána viszont már időszakosan pihen is, és a fertőzést okozó vírusok ilyenkor jutnak át az úgynevezett szúrcsatornán át az áldozatba. Azaz mindenképpen törekedjünk arra, hogy az állatot még addig eltávolítsuk, amíg legfeljebb lencseméretű.

Főként az emlősök vérét szívják

A kullancsok kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát. A kullancslárvák általában április első felében lepik el nagy számban a természetet.

Ezek a kullancs-egyedfejlődési alakok egy milliméternél kisebb lények, ezért hajas fejbőrben vagy a kedvenc kutyánk szőrében észrevétlenül tudnak megbújni. A mini kullancsokat április második felétől kiegészítik, azaz a családot teljessé teszik a kifejlett hím és nőstény kullancsok. Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a hajban, a fülek mögött vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg.

Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert, és rejtekhelyet keres. A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak.