2 órája
Olyasmit mutat meg a szolnoki várról készült animáció, amit emberi szem még sosem látott
Nem csak egy egykori védőbástyát szimbolizáló épület készült el a Várkapu – Szolnoki Vártörténeti Látogatóközponttal, hanem a vár és környékének múltja is megelevenedik azokkal a háromdimenziós animációkkal, melyek segítségével a Krisztus előtti időktől egészen az 1700-as évekig követheti nyomon a látogató az építmény és környezetének változásait. Hihetetlen felvételeket mutatunk az egykori szolnoki várról.
– Nem csupán egy korabeli védőbástyát szimbolizáló építmény készült el néhány hónapja a Tisza-Zagyva torkolatnál, hanem korábban 3D-s rekonstrukció, különleges animációs filmek is születtek arról, hogy ezen a helyen az adott korszakokban miként nézhetett ki az itt álló vár – mutatta a májusban megnyitott Várkapu – Szolnoki Vártörténeti Látogatóközpontban dr. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze.
A téma talán egyik legavatottabb szakértője öt korszakot sorolt fel, amelynek mozgóképes látványát a látogatóközpontban ma már bárki megtekintheti:
- Bronzkori vár
- Ispánsági vár
- Királyi végvár
- Török-kori vár
- Kuruc-kori vár
A szolnoki vár egyes korszakait mutatják be
– A 3D-s rekonstrukció első időszaka Krisztus előtt 1500-tól mutatja be a várat, a második Szolnok ispán korszaka, aki Krisztus után, az 1040-es évek derekán ide költözött be kíséretével. Ezután megalapította a róla elnevezett várispánság, valamint a 11. század második felében a Tisza-vidéktől már egészen a Keleti-Kárpátokig húzódó Szolnok vármegye központját.
– A harmadik időszak 1550-től 1552-ig foglalja össze a korabeli vártörténetet, mikor is a királyi csapatok a vár megerősítésébe fogtak, amellyel az oszmán támadás idejéig nem készültek el. A negyedik korszak az 1552-től 1685-ig tartó török hódoltság alatti várképet mutatja meg, amely alatt az építkezéshez felhalmozott kőanyagból és a lebontott kaszárnya épületéből felhúzták a vár déli oldalának közepére tervezett muszlim imahelyet, a dzsámit.
3D modelleken a szolnoki várak
Fotók: Beküldött fotók– Az 1685. évi visszafoglalás után megkezdődött az erősség, vagyis a vár újjáépítése, ami az egykori sáncok anyagának szakaszos újrahasznosításával készült. Egy, a korban korszerű erődöt létesítettek, újból megfelelően kitűzött olaszbástyákkal. Magának a várnak a Rákóczi-szabadságharc időszakában lesz ismét, immár utoljára stratégiai, hadászati jelentősége. A kurucok 1703. szeptember 21-én vették be a császári kézen lévő erősséget. A vár utolsó ostromára a szabadságharc végén, 1710. október 16-án került sor, amikor a császári csapatok visszafoglalták a kurucok által védett erődöt, s amelynek jelentősége és építménye szépen lassan eltűnt… – emlékeztetett a múltra a régész.
Fotó: Nagy Balázs
Dr. Kertész Róbert a látogatóközpont mellett megmutatta a szintén modern korban megépített törökkutat és a vízikaput is a Tisza-parti Gutenberg téren.
Mindkét építmény egy-egy múltjel, hovatovább helymeghatározó objektum. Az előzőt Papi Lajos szobrászművész tervezte, és 1977-ben állították fel. Az utóbbi a 2010-es évek közepe táján épült a korábbi, föld alatt húzódó alagút bejárata fölött.
Fotó: Nagy Balázs
