A vályogvetés és tapasztás rejtélyeibe is belekóstolhattak az öcsödi táborozók

Egy hét alatt több mint húszan fordultak meg a Pantó Antal Hagyományőrző Egyesület Körös Tájházában rendezett Nagyapám Háza nyári táborban. A programok között egyebek mellett a vályogvetés és tapasztás is szerepelt. Voltak köztük helyiek, de olyanok is, akik távolabbról érkeztek, Debrecenből, Szegedről, sőt többen a Dunántúlról is. 

Az interneten találtak rá az öcsödi nyári táborra

Lázár Edit a Tatabánya melletti Bokodról utazott Öcsödre családjával. A vályogtégla készítés kapcsán keresgélt információt az interneten, így bukkant rá az öcsödiek felhívására. Ott jártunkkor a tapasztással már elkészültek, Edit éppen a meszelővel, majd ecsettel dolgozott.

– A gyerekeket is elhoztuk, hogy lássanak ilyen munkákat. Fontosnak tartom, hogy megtapasztalják, megismerjék a népi építészetet – magyarázta.

Udvarukon vályogból szeretnének melléképületet, tyúkólat építeni, sőt önellátó gazdálkodásban is gondolkodnak.

– Falusi lány vagyok, haszonállatokat is tartottunk, mostmár csak a tyúkok maradtak. Látják a gyerekek, hogyan születik a kiscsirke, így nem veszik természetesnek azt, hogy csak a boltok polcain találkoznak például a tojással – mesélte.

A szürke hétköznapokból ezzel a táborral kapcsolódnak ki, ahol aktívan töltik az időt, annál is inkább mert szállást a Körös menti Harangzugban, az egyik egyesületi tag nyaralójában kaptak. Edit kezében a beszélgetés közben is járt az ecset, szépen haladt az egykori ól gerendáinak festésével.

Vályogvetéssel és tapasztással őrzik a népi értékeket

Egy helyiséggel arrébb Nemeskéri Klára, a Magyar Építőművészek Szövetségének titkára a falat meszelte. 

– A Nagyapám Háza program tíz évvel ezelőtt indult. Segít megőrizni és átadni a következő építészgenerációknak a régi építészeti módszereket, támogatja és elősegíti a falusi népi építészet értékeinek ápolását, az épületek felújítását és hasznosítását, egyszóval az értékőrzést – magyarázta.

Az Alföldön kevesebb az ilyen nyári tábor, sőt idén alig néhány pályázat kapott csak támogatást. Az öcsödi egyesület és Körös Tájház nagy örömére ők is ezek közé tartoznak.

Lábbal taposták a vályogtéglának való alapanyagot

– Egy jó héttel a munka megkezdése előtt helyi idős mestereink már bekavarták a sarat, melyhez az aratás után a szántóföldekről szedtük össze a friss töreket, és sárga föld is kellett hozzá. Napokig ázott az alapanyag, amit folyamatosan forgatni kellett, hogy igazi tapasztósár legyen belőle. Kihívás volt az izzasztóan forró napokon a belső falak és mennyezet előkészítése a munkához – magyarázta a munkafolyamatot Pasztelyákné Izbéki Róza, az egyesület elnöke.

A vályogtéglának való alapanyagot lábbal is taposták a tábor résztvevői, melyet a gyerekek különösen élveztek.

– Olyanok érkeztek hozzánk, köztük több fiatal építész is, akik meg akarják tanulni a régi módszereket, mint a sárkeverés, tapasztás, meszelés vagy vályogvetés, hogy később a saját építkezéseik során felhasználják a megszerzett tudást – mondta.

Bővítik a kiállítóterek számát a Körös Tájházban

Végéhez közeledett a munka, a dolgos kezek jól haladtak a rekkenő hőségben is. A melléképületek tavalyi újracserepezése és a tetőszerkezet teljes felújítása után, idén a belső terek újultak meg, készültek el az egyhetes tábor ideje alatt. Bővíthetik a Körös Tájház kiállítótereinek számát, az ólakban, istállókban régi mezőgazdasági eszközöket mutatnak be.

– Az egykori etető vályúba szalma kerül majd – mutatta Pasztelyákné Izbéki Róza – Úgy néz majd ki, mint egy igazi régi istálló, a padló viszont nem marad döngölt föld. Helyi felajánlásból bőven van bontott tégla, azzal rakjuk majd ki az ólak alját és aztán bekerülhetnek az eszközök – mindenféle darálók , szecskázók, köszörűpad, disznótoros perzselő, mázsák - melyek most az épület előtt, az ereszalján várnak arra, hogy méltó helyükre kerülhessenek a tájházban.