Mit tartogat az ötvenesek számára a pályaelhagyások kora? – Szakembert kérdeztünk

– Manapság egyre gyakoribb jelenség a pályaelhagyás, a váltás. Ez talán a legérzékenyebben az ötvenes korosztályt érinti. Mi lehet ennek az oka?

– Ez valóban egy érdekes kérdés. A huszonegyedik században felgyorsult, hirtelen változó világban élünk mindannyian. Erre tudni kell reagálni és ez nem mindenki számára könnyű vagy egyértelmű. Abban a környezetben amelyben az említett korosztály felnőtt, a szülőknek nyugodt, kiszámítható munkahelye volt, ezt látták mintaként. Nos ez a helyzet már csak a levéltári emlékek között létezik. Meg a sanzon dalszövegében, hogy „havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel”… 

 A másik tényező, a nyugdíj. Az ötvenesek számára, bár még mindig nagyon messze van, már a látótérbe került a nyugdíj időszaka. Jön a kérdés, hogy az addig hátralévő időt hogyan és milyen munka-, valamint fizetési körülmények között kívánja eltölteni. Erősebben megjelenik a jól-lét kérdésköre, fontossá válik az életminőség, a mentális és fizikai egészség is. Amit a fizetési kategóriák is erősen befolyásolnak. Ahhoz, hogy majd ott később, a jövőben jó legyen, most kell helyesen dönteni, választani.

– Ekkora már a család szerkezete is nagy valószínűséggel átalakul, megváltozik. A gyerekek kirepülnek, a szülők máshogyan gazdálkodnak az erőforrásokkal.

– Igen, ez egy másik nézőpont, ahonnan vizsgálni lehet a helyzetet. Az, hogy a gyermekek önállóak lesznek, egyúttal a szülők lehetőségeit is átrajzolják. Persze változás mindig jöhet, bármilyen formában. Gazdasági visszaesés, változás vagy fókuszváltás is jöhet, a lényeg csak az, ahogyan ezekre az egyén reagál.

– Az irányváltásokhoz ma már képzések sorát választhatjuk. Ez jelenthet némi könnyebbséget?

– Valóban széles a paletta, hagyományos mesterségek és akár már a mesterséges intelligenciára építő képzések, tanfolyamok is elérhetők bárki számára. Ez hasznos lehetőség, de nem árt végigvenni az egyén sajátos készségeit, akár eddig ki nem aknázott képességeit is, amelyek kapaszkodót jelenthetnek egy váltás során.

– Tételezzük fel, azt az optimális esetet, hogy a pályaelhagyó ötvenes mindenben megfelel egy új munkára, feladatra. Előnyére válhat az, hogy bár a szaktudása adott esetben frissen szerzett, vagy teljesen más területről származik, de a munka világában eltöltött évei és tapasztalatai mégis előnyt jelentenek számára a munkáltatók szemében?

– Ez ismét egy nagyon összetett kérdés. Bár a foglalkoztatási ráta bővül, de a munkaerőhiány azért jelen van. Ami szemléletmódváltást követel a legtöbb oldalról, ami, mint tudjuk igen gyakran kényszerrel indul el. Ha egy munkáltató hat hete, két hónapja vagy ki tudja mennyi ideje keres munkavállalót egy betöltendő pozícióra, bizony megadja az esélyt a frissen végzett, mondjuk ötvennégy évesnek is. Itt persze a fent említett tapasztalati előnyök is hangsúlyt kaphatnak.

De van még egy fontos szempont amit figyelembe kell venni, ez pedig az önmarketing.

Ebben a korban élünk, ahol a közösségi média világában szinte magunkra is termékként tekinthetünk. 

– De ez is elsajátítható. Amiben mondjuk a fiatalabb generációra támaszkodhat az egyén.

– Mindenképpen. Az ötvenesek gyermekei, sőt, ma-holnap az unokáik sokféle tudást átadhatnak ezen a területen. A szemléletmódváltás és a hajlandóság viszont az ötvenesen múlik.

– Mely pályáknál tapasztalható a legnagyobb mértékben a váltás? Létezik erre statisztika?

– Azok a pályák, amelyekre nekem rálátásom van, a humán közszolgáltatás világát fedik le. Illetve a szociális terület. Ezen már sokkal korábban is nagyon komoly fluktuáció állt elő. A hajléktalanügy, romaügy, hagyományos családsegítés világa nagyon erős személyiséget kíván. Az elvégzett munka nem hoz azonnali vagy látható sikert. A kiégés kockázata igen magas, eljön az idő, amikor megérik a pályaelhagyás. Ezeken a területeken a utánpótlás kérdése is igen érdekes, elöregedő pályaágazattal állunk szemben. Az aktuális helyzetnek csak egyik szegmense az alacsony fizetés, így a bérhelyzet javítása mellett a kiégést előidéző tényezők csökkentését is kilátásba kell helyezni. Persze nyilván tanítanak technikákat, amelyekkel ez elkerülhető. De az egyén személyiségként dolgozik az ilyen területeken, a sikerek elmaradása, hiánya, hosszútávon pályamódosításhoz vezet. Ebben a helyzetben viszont az a sokrétű készség rendszer, amellyel az egyén bír megkönnyítheti számára a váltást.

– Milyen irányokba indulnak el azok akik az említett területekről váltanak?

– Ugyan erről nem olvastam statisztikát, de a saját környezetemben tapasztaltakról beszámolhatok. Tulajdonképpen olyan szakmákban kezdenek gondolkodni, ahol az eredmény azonnal látszik. Lehetőleg olyan munkát keresnek, amelyben van sikerélmény, azonnali vagy gyors visszajelzés. Az egyén számára fontos a jövedelem, a bér, de az legalább ennyire fontos, hogy megélhesse a sikerfaktort is.