2023.08.23. 19:55
Nem hagyják veszni a jászsági cigánymuzsikusok kulturális örökségét – galériával
Szívvel-lélekkel átitatott muzsikát hallhatott a közönség a minap a Jászsági Cigányzenekar nyáresti koncertjén a Jász Múzeum kertjében. A hangulatos rendezvényt zenetörténeti időutazás is gazdagította. A cigányzene napjainkban kiveszőben van, éppen ezért a Jászsági Cigányzenekar fontos küldetése, hogy a szórakoztatás mellett a tradicionális cigányzene hagyományait továbbadja a fiatal tehetségeknek.
Nagysikerű koncertet adott a Jászsági Cigányzenekar a Jász Múzeum kertjében. Az esten Bárkányi Adrienn és Sztruhala József nótaénekesek, valamint a zenekar növendékei is közreműködtek
Fotó: Pesti József
A Múzeumi Esték című programsorozat legutóbbi rendezvényén a Jászsági Cigányzenekar adott nagysikerű koncertet a Jász Múzeum kertjében. Zsiga István vezető prímás, Fehér Endre (hegedű), Zsiga József (hegedű), Suki Lajos (cimbalom), Suki Elemér (brácsa), Fehér Ferenc (bőgő) és ifj. Zsiga István (bőgő) a magyar cigányzene sokszínű, érzelmekkel teli világába kalauzolta el a közönséget. A hangulatos esten Bárkányi Adrienn és Sztruhala József nótaénekesek is közreműködtek, valamint bemutatkoztak a zenekar tehetséges növendékei, Danyi Margaréta, Rácz Tamás, Rácz Olivér, Farkas Lajos László és Kállai Tibor.
A Jászsági Cigányzenekar nyáresti koncertje
Fotók: Pesti JózsefA lélekemelő koncertet Hortiné dr. Bathó Edit, múzeumigazgató zenetörténeti ismertetője vezette fel, melyben a cigányzene múltjáról és jelenlegi helyzetéről is beszélt.
A Jászkunsági cigányzenészek működéséről a 18. század közepétől vannak adataink. Cigánybanda muzsikált a csárdákban, a kocsmákban, a házi mulatságokban, a bálokban és a lakodalmakban, de a katonaverbuválások alkalmával is fontos szerepet játszottak, amikor a nyalka huszároknak húzták a verbunkot
– emlékezett vissza Hortiné dr. Bathó Edit. Mint megtudtuk, a jászsági banda első képes ábrázolása 1857-ből maradt ránk Sterio Károly, a kor neves magyar festőművésze jóvoltából.
Ferenc József császár és felesége, Erzsébet császárné országjáró körútjuk során 1857. május 23-án érkeztek Jászberénybe. A császári pár fogadására rendezett táncos mulatságot az udvari festő, Sterio Károly megörökítette. Az életképen jól megfigyelhető a színpompás jász viselet, a jászsági páros tánc és az őket kísérő öttagú cigánybanda.
Egészen a 20. század közepéig a kocsmai mulatságokban, bálokban, négy- vagy öttagú cigány banda muzsikált. Jászberényben az 1871. és 1917. közötti időszakból 63 cigányzenész nevét ismerjük, közöttük vannak olyan híres muzsikus dinasztiák, mint a Lakatos, a Rácz és a Fehér család. A jászberényi Pege család leszármazottja volt a világhírű bőgőművész, Pege Aladár is
– elevenítette fel a cigányzene dicső múltját a múzeumigazgató.
Kiemelte: a 21. század elejére jelentősen megváltozott a szórakozáskultúra, így az éttermek, vendéglők már nem foglalkoztatták a muzsikusokat. Sőt, a nagymúltú szórakozóhelyek, mint például a Lehel Étterem, az Aranyponty Étterem szintén megszűntek. A bálokban, lakodalmakban beat zenekarok váltották fel a hagyományos muzsikát játszó cigányzenészeket. Ennek következtében a cigány muzsikusok játszóhely nélkül maradtak. Ezért volt nagy jelentőségű Zsiga István prímás kezdeményezése, amikor 2020-ban a ma még működő zenészekből megalapította a Jászsági Cigányzenekart.
Fontos célja a színvonalas cigányzene szeretetének erősítése
Több mint hatvan éve hegedül a Jászsági Cigányzenekar alapítója, vezető prímása Zsiga István, akivel a koncert után beszélgettünk. Zenész dinasztia leszármazottja, nagyon fontosnak tartja a tehetséges fiatalok felkutatását, tanítását.
– Olyan szinten kihalóban van a muzsikus szakma, hogy országszerte még nagyobb figyelmet kellene fordítani a tehetséggondozásra, a hagyományos cigányzene támogatására. Folyamatosan foglalkozom a növendékekkel, az Ifjúsági Házban tanítom őket. Tapasztalataimat átadva szeretettel kínálom fel a fiataloknak a zenei tudást és a hangszeres tanulmányokat is – mondta.
– Az a világ már megszűnt, amikor éttermekben muzsikáltunk. Utoljára a kormány Muzsikáló Magyarország programjának támogatásával a Szikra Étteremben zenéltünk – tette hozzá. Fellépési lehetőségként szinte már csak a lakodalmak és a kulturális rendezvények maradtak, mint például a Jász Világtalálkozó, a Jászsági Randevú. Óriási veszteségnek tartja, hogy a fiatalabb generációk életéből kimaradt a színvonalas cigányzene. Repertoárjuk nagyon széles, a cigány zene mellett operettet, magyar nótát, népdalt, komoly zenét és filmslágereket is játszanak a közönség zenei igényeihez igazodva.
