2023.08.02. 17:13
Farkas Bertalan világszenzációnak számító űrkapszulájával gyarapodott a szolnoki RepTár – videóval
Farkas Bertalan beírta magát a történelemkönyvekbe. Mindmáig egyetlen űrhajósunk, negyvenhárom éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén, a szovjet Valerij Kubaszov parancsnok társaságában. A visszatérő fülke pedig nyolc nappal később, június 3-án, 17 óra 6 perckor ért földet a mai Kazahsztán területén. Ez a landoló egység, az úgynevezett űrkapszula immáron a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban várja izgatottan a kíváncsi látogatókat.
Kovács Ákos igazgató az űrkapszulával
Fotó: Nagy Balázs
A RepTárban mindenki talál magának különleges látványosságot, ám a repülőmúzeum most újabb kuriózummal bővült, miután a magyar űrhajózás történetének egyik legfontosabb relikviáját is beszerezte. Már a laikusok számára is sokat mondó a kívülről élénk narancsszínűre festett, legtöbb helyen koromfeketére megégett telefonfülkényi fémgömb, nekünk magyaroknak pedig felbecsülhetetlen értékű kincs, melynek Szolnokra kerüléséről Kovács Ákos igazgató beszélt hírportálunknak.
Űrkapszula a szolnoki RepTárban
Fotók: Nagy Balázs– Régóta dolgozunk azon, hogy ez a kiállítási tárgy a RepTár gyűjteményét gazdagítsa. Nagy megtiszteltetés és óriási presztízs a szolnoki repülőmúzeum számára, hogy a Közlekedési Múzeum alkalmasnak találta létesítményünket, hogy ez a hazai űrhajózási történelem szempontjából különleges kincs idekerüljön.
– Mi ez a foltokban megfeketedett, furcsa feliratokkal tele írt narancssárga fémgömb?
– Szerintem minden magyar ember tudja, hogy eddigi egyetlen magyarként Farkas Bertalan a kozmoszban járt 1980-ban. A nyolcnapos űrutazás végén a Szojuz-35 űrhajó leszálló egységében ért földet a mai Kazahsztánban, Dzsezkazgan városától mintegy 140 kilométerre. Nos, ez a most nálunk látható aprócska űrkapszula az, amellyel Farkas Bertalan landolt a szovjet Valerij Kubaszov parancsnok társaságában. Ez a leszálló egység eredetileg élénk narancsszínű volt, hogy amikor földet ér, a keresőegységek könnyen rátaláljanak. A visszatéréskor persze olyan hőhatásnak volt kitéve, amely a legtöbb helyen leégette az alapszínt, koromfeketére festve a kabint.
– Mik ezek a kézzel felrótt feliratok a kabinon?
– Ezeket Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov a leszállásuk után közvetlenül írták rá krétával a leszálló egység külsejére. Magyarul és oroszul szólnak a köszönetek, az aláírások és a dátum. A Közlekedési Múzeum illetékesei külön felhívták a figyelmünket arra, hogy ezek az írások ne sérüljenek, mert magukban is páratlan értéket képviselnek. Úgyhogy nagyon óvni fogjuk az űrkapszulát, hogy a látogatóink lehetőleg ne simogassák, a takarítóink pedig ne nagyon tisztogassák e kiállítási tárgyat. Ennek a fülkének egyébként készült egy másolata. A RepTár ezt a replikát is megkapta, s míg az eredeti kabin körbekerítve, üveges ajtaját lezárva fogadja a látogatókat, a másolatba be lehet ülni, hogy az érdeklődők képet kapjanak a klausztrofóbiával fenyegető szűk térben létezés élményéről is.
– Mikortól és meddig látható ez a kuriózum a RepTárban?
– A Közlekedési Múzeummal történt megállapodásunk értelmében ez év végéig lesz látható, de ezúttal azon munkálkodunk, hogy huzamosabb ideig legyen a gyűjteményünk része. Az űrkapszulára fókuszáló kiállításunk megnyitója augusztus 12-én, szombaton 11 órakor lesz. Természetesen vendégünk lesz Farkas Bertalan is, aki élménybeszámolót tart, s a landolás körülményeire is kitér. Szintén meghívottunk lesz Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki pedig a Hunor magyar űrhajós programról számol be, amelynek köszönhetően, csaknem fél évszázados szünet után, várhatóan újra magyar embert küldhetünk a világűrbe.
Nyolc napot töltöttek a világűrben
A vonatkozó lexikon szerint a Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási program tette lehetővé, hogy magyar ember is eljusson a világűrbe. Az űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a Szolnokon kiképzett vadászpilóták közül, Kecskeméten. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között. A jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol a személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. Az asztronauták 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén.
Szoljon podcast
- Pályaválasztás: Hogyan kezelhetjük a központi felvételi vizsga stresszét?
- Felháborodtak a gazdák: a zsebeikből kiforgatott pénzzel finanszírozná Ukrajnát az EU?
- Mi a siker titka? Most mindent elmesél Anglia legjobb pékje
- Lehetőségek tárházát kínálja a szolnoki Kultúrpince
- Influenza elleni védőoltás: nem kell kapkodni, de beadatni mindenképpen érdemes a szolnoki orvos szerint