Felháborodtak a gazdák: a zsebeikből kiforgatott pénzzel finanszírozná Ukrajnát az EU?

Jakab István érti a mai kort. Noha már a rendszerváltás óta szervezője, vezetője a magyar gazdatársadalomnak, és átélt ezalatt jó néhány változást, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke szolnoki sajtótájékoztatójára mégis tablettel a kezében érkezett. Azzal tehát nem vádolható, hogy ne pártolná a fejlődést. Már persze akkor, ha az észszerű. Ám a MAGOSZ elnöke egy olyan, elemi fontosságú Európai uniós javaslat miatt érkezett Szolnokra, amely kezdeményezést fejlődésnek álcáznak, de valójában a magyar gazdák vesztét okozhatja. Egész pontosan az agrártámogatások átalakítása kapcsán született tervezet okozza a bajt, ami a hazai gazdaszervezetek Szolnokon megjelent vezetői szerint hátrányosan érinti a magyar gazdatársadalmat.

Elvennék a területalapú támogatásokat

Mint Jakab István szerdán, a sajtótájékoztatón elmondta, az uniós javaslat a Green Deal nevű, zöldítő szándékú intézkedésből származik, mely elviselhetetlen adminisztrációs terheket rótt a gazdákra, és amely miatt gazdatüntetések törtek ki Európában.

Jakab István ismertetése szerint viszont a leendő uniós agrárbiztos iránymutatónak tekinti az újabb javaslatot. Az pedig a MAGOSZ-elnök szerint a Green Deal-nél is nagyobb károkat okozhat a gazdáknak.

– fejtette ki.

Mindez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint azért történik, mert a tervezet nyíltan az állattartást kiáltja ki bűnbaknak a klímahelyzetért. Holott – mint Papp Zsolt György a szolnoki sajtótájékoztatón rámutatott – az ebbéli kibocsájtás 98 százaléka az Európai Unión kívül keletkezik.

Párbeszéd nincs, Ukrajnába szánt támogatás van

A jelenlegi, területalapú támogatás egyszerű, hiszen a földterület mérete számít, kedvez a családi gazdálkodóknak, kistermelőknek. A rendszer egyúttal a hazai agrártámogatások gerincét is képezi,

• hiszen összesen 162 ezer gazdálkodót;
• ötmillió hektár földterületet;
• 500 milliárd forintot érint.

Utóbbi súlya nagy, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például ez egy 53 milliárd forintos kérdés – fejtette ki Papp Zsolt György. Ezt váltaná fel a jövedelemalapú rendszer, ami viszont a NAK-elnök szerint szerteágazó, ismeretlen.

Jakab István MAGOSZ-elnök szólt arról is, hogy bár a javaslat a stratégiai párbeszéd címet viseli, de abból épp a korrekt párbeszéd hiányzik. A kelet- és közép-európai gazdákat teljesen kihagyták az egyeztetésből, véleményt egyedül a német parasztszövetségtől kértek.

– fogalmazott.

A MAGOSZ-elnök kitért arra, a területalapú támogatások elvonásából származó pénzzel – előcsatlakozás gyanánt – az ukrán mezőgazdaságot akarja megfinanszírozni az EU.

– Az Unió tagállamaiban összesen 157 millió hektár termőföld van, Ukrajnában 41 millió. Amíg viszont az ukránokra nem vonatkoznak az uniós előírások, addig a magyarokra nézve megmaradnak, de már támogatás nélkül. Tiltakozunk az ellen, hogy a magyar gazdáknak járó támogatásából finanszírozzák az amúgy is óriási és kiváló minőségű ukrán földet. Hiszen így ukrán termékek áraszthatják el Európát. Ez látszólag ma még csak a gazdákról szól. De ennek következménye megjelenik majd a termékek árában, választékában, végső soron az emberek egészségben – sorolta Jakab István.

Petíciót indítottak az agrártámogatások átalakítása ellen

– Szomorú, szakmaiatlan munka folyik az Unióba. Mi ezzel itt, a vármegyében nem értünk egyet – jelentette ki a tájékoztatón a MAGOSZ Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke. Franyik Ferenc szerint zöldnek álcázott elképzelésekkel akarják őket ellehetetleníteni, ezért arra buzdítja a fiatalokat, hogy támogassák a javaslattal kapcsolatos petíciót.

Merthogy a magyar gazdaszervezetek egyöntetű tiltakozása nyomán megszületett az átalakítást ellenző petíció, El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel. Mint érdekképviseleti vezetők Szolnokon hangsúlyozták, ez nem gazda-ügy, mindenkit érint. Ezért végigjárják az országot, összegzik a magyar gazdák véleményét, annak eredményét pedig eljuttatják Brüsszelbe, és leteszik a magyar kormány asztalára is.