Szoljon podcast

2023.06.26. 18:12

A hátrányos helyzetűek integrációjáról értekeztek Szolnokon

Magyarországon nincs „cigánykérdés”, amíg nincs erős középosztály és értelmiségi réteg, amely saját érdekeit tudja képviselni – hangzott el a hétfőn első alkalommal megrendezett Társadalmi esélyteremtési konferencián, melynek a vármegyeháza adott otthont.

Kovács Berta

Civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények képviselői vitatták meg a témát

Fotó: Mészáros János

A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ címet is birtokló Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat hagyományteremtő szándékkal hívta életre új rendezvényét, melyen kormányzati szervektől kezdve az önkormányzatokon át a civil szervezetekig számos érdekelt megjelent.

A fórumon dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Mint megjegyezte:

Egy ilyen konferencia jó megoldás arra, hogy mindazt a tudást, információt, amivel a jelen lévők rendelkeznek össze lehessen kötni, így segítve a továbblépésben, a cselekvésben egymást.

Felidézte az ellő szolnoki tanoda megalakulását, amikor nagy siker volt, hogy az első nyári tábort a szegregátumban meg tudták úgy szervezni, hogy a szülők elengedjék a gyerekeket a tanodáig.

Sörös Iván, a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve a Gyermekesély Főosztály vezetője a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiát ismertette, szólva annak előzményeiről is. Mint mondta, a stratégiába a gyermek születésétől kezdve az óvodáztatás, az iskolai esélyteremtés, a foglalkoztatás, az ifjúságvédelem, a lakhatási és egészségügyi kérdések egyaránt beletartoznak, a különféle támogatásokkal, szolgáltatásokkal. A stratégia nem csak azt tartalmazza, mit kellene megvalósítani, hanem az eredmények, a megvalósulás dokumentálása is beletartozik.

– Az elmúlt időszakban azt látjuk, egyre kevesebben kerülnek be hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek kategóriájába – mutatott rá.

Vázolta többek között, hogy az elmúlt években körülbelül tízezer fős volt a támogatotti kör a tanulmányok terén, ez egyrészt általános iskola felső tagozatot, másrészt szakiskolát, középiskolát és felsőoktatást érintette. Emellett természetesen számos életvitelt érintő program is segíti s felzárkóztatást, egészségügyi prevenciós programok, pályaorientáció, közösségi programok, szülői, gazdálkodási programok.

Hubai Imre, a közgyűlés elnöke arról beszélt, a társadalmi esélyteremtés, a felzárkóztatás előkelő helyen áll a vármegye célkitűzései közt, meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel.

Dr. Kállai Ernő főiskolai tanár, társadalomkutató több évtizede foglalkozik a témával, a társadalmi integrációt befolyásoló tényezőkről osztotta meg tapasztalatait előadásában.

Két oldalról közelítette meg az integráció kérdését, egyrészt a befogadó, többségi társadalom részéről, másrészt a kisebbség oldaláról. Kifejtette, e befogadás lehet egyrészt jó szándékú hozzáállási, hogy magunk közé fogadjuk, de lehet negatív színezete is, egyfajta leereszkedés. 

De fontos az adott célcsoport arra irányuló akarta is, hogy lemondjon bizonyos szokásokról és elfogadja azt, hogy a felkínált lehetőségek mentén csatlakozzon a többségi csoporthoz. A befogadás és beilleszkedés szándéka nélkül ugyanis nincs integráció. Azt is elmondta, a cigányok integrálásának kérdése már a 18 század óta az állam egyfajta küldetéstudata. De azóta is számos kérdést felvet, hogy ez milyen módon történjen, miért fontos ez.

Kiemelte, azt szokták az emberek hangoztatni, azért kell a cigányokat integrálni mert sokan vannak, egyre több a cigány gyerek. De valójában náluk is egyre kevesebb gyermek születik, csak egyfajta fáziskésésben, és ők korábban is halnak meg. Ennek oka lehet az egészségtelen életmód, ami összefügg az iskolázottsággal, a lakhatási helyzettel, az egészségügyi hozzáféréssel.

Ma már egyébként sokkal több a diplomás közöttük, mint húsz évvel ezelőtt, tehát van fejlődés ilyen téren. 

De amíg nem lesz nagyobb a felsőoktatást és az érettségit és szakmát szerzettek száma, addig nem lesz roma középosztály. Ez pedig idő kérdése.

Hangsúlyozta, Magyarországon nincs „cigánykérdés”. Addig, amíg nincs erős középosztály, nincs erős értelmiségi réteg, amely saját érdekeit tudja képviselni. Hosszú távon a csak a képességeinek megfelelően jól képzett embereknek van esélye a munkaerőpiacon jó pozíciót elfoglalni. Ez a jövő útja, sok múlik az állami beavatkozáson és az önakaraton is. De abba az irányba kell elmozdulni, hogy a kiszolgáltatott társadalmi rétegek kezdjenek saját lábukra állni.

A témába vágó pályázati lehetőségekről is szó esett Linzenbold Ildikó, a BM Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság osztályvezetője előadásában.

Az előadásokat követően jó gyakorlatokat osztottak meg, a témába vágó kérdéseket vitattak meg az önkormányzatok és roma nemzetiségéi önkormányzatok, szakfeladatokat ellátó, a szegénységben élők, a romák felzárkózását segítő szervezetek, intézmények annak érdekében, hogy tevékenységüket minél eredményesebben tudják végezni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában