A jászok őshazájának nyomába eredtek

A hallgatóságot ezúttal Jancsik Balázs régész kalauzolta el a jászok őshazájába, a szakember a legújabb kutatási eredmények alapján mutatta be a jászok kaukázusi eredetét és a magyarság kaukázusi kapcsolatrendszerét. Röviden szólt a Kaukázusba vezetett kutatóutakról is. Elmondta, hogy az utóbbi években a régészeti érdeklődés fokozódott, a közelmúltban a Mardzsani-gyűjteményből kerültek elő olyan szórványleletek, melyek jó kapcsolatokat mutatnak a korai magyarság hagyatékával.

Részletes régészeti áttekintést adott az észak-kaukázusi régióról a hetedik század utolsó harmadától a tizedik század első feléig. A földrajzi tagoltság mellett ismertette a Kaukázusban élt, összefoglaló néven alánoknak nevezett népesség régészeti hagyatékát.

Temetkezési szokásaikról, életmódjukról, valamint a már feltárt gazdag tárgyi leletanyag kincseiről is szólt. Kitért többek között a nart eposzra, ami fontos hagyománya a kaukázusi népeknek. Különlegessége, hogy történeti események lenyomata is megtalálható benne, így kritikával kezelve bevonható a régészeti elemzésekbe.

Megtudhattuk, hogy a kaukázusi alánok közül származtak el a magyarországi jászok, akik a tizenharmadik vagy tizennegyedik században költözhettek a Magyar Királyság területére Kelet-Európából, feltehetően a Kaukázusból. Eredetileg az indoeurópai nyelvcsaládon belüli indoiráni nyelvek közé tartozó nyelvet beszélték, legközelebbi mai rokonaik az oszétok.