Vizsgálat

2021.02.11. 14:00

Megszámolták a baglyokat, még mindig Túrkeve az igazi fellegvár

Néhány hete a nappali ragadozó madarakat számolták össze, a közelmúltban pedig a baglyokat vették górcső alá. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében az éjszakai ragadozók nappalozó helyeit mérték fel szakavatott madarászok és lelkes amatőr természetkedvelők, akik rengeteg „bagolytanyát” fedeztek fel. Megyénkben, sőt az országban továbbra is Túrkeve és Kisújszállás a legbaglyosabb település.

Rimóczi Ágnes

A szolnoki Széchenyi gimnázium udvara is „bagolylelőhely”

Fotó: Mészáros János

– Pontos adatok még csak később lesznek, de azt már látom, hogy a január 29. és február 1. közötti bagolyszámlálás során több mint hatszázötven megfigyelés történt az országban. A megyében is több településen, számos területen kerekedtek fel madárbarátok, akik nagyon sok nappalozóhelyet fedeztek fel.

Kovács Ágnes már tíz esztendeje számolja a baglyokat Kisújszálláson. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntese ezekről a madarakról írta diplomamunkáját is. Mint mondja, megyénkben nagyon sok az erdei fülesbaglyok által kedvelt terület, a Nagykunság több települése is „bagolykánaánnak” számít
Fotó: Beküldött fotó

– A megfigyelés egy része már bekerült az adatbázisba, sok adat pedig hozzám érkezik be, én töltöm fel azokat. Ezekből készül majd az összesítés – mondta el röviden a bagolyszinkron menetét Kovács Ágnes. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntese – egyben az erdei fülesbagoly téli számlálások koordinátora – hozzátette, hogy ez tulajdonképpen csak egy része a bagolyszámlálásnak.

Nemcsak ezen a néhány napon lehet a madarakat megfigyelni és számba venni, sokan rendszeresen ellenőrzik a nappalozóhelyeket.

– Én például decembertől márciusig minden héten végigjárom Túrkevét és Kisújszállást. Szívem csücskei ezek a nagykunsági települések, nem véletlenül, mindkettő igazi „bagolykánaán”. A mostani számlálás alkalmával is több száz bagoly nappalozott ezeken a településeken, de az igazi rekordszám még tavaly született, december 17-én Túrkevén hatszázötvenhét erdei fülesbaglyot számoltam meg – mesélte a madármegfigyelő hölgy.

– Megyénk egyébként nagyon jól lefedett a felmérők tekintetében, és nagyon sok az erdei fülesbaglyok által kedvelt terület. A már említett települések mellett Mezőtúrról is komoly egyedszámokat jelentettek, Karcagon is voltak megfigyelések. Öröm számunkra, hogy vannak új nappalozóhelyek is, ilyen például Bucsa, ahonnan idén kaptunk először adatokat, nem is keveset – sorolta Kovács Ágnes.

Kifejezetten jó kapcsolatban van az erdei fülesbaglyokkal Kovács Ágnes, rendszeresen figyeli a madarak nappalozóhelyeit
Fotó: Beküldött fotó

A program koordinátora örömmel számolt be ezekről a tapasztalatokról. Mint elmondta, a szakmai adatgyűjtésen, a statisztikák elkészítésén túl a kezdeményezés fontos célja az, hogy minél több madárbarát, természetkedvelő is csatlakozzon a már szakmai tapasztalattal rendelkező madarászokhoz.

– Tulajdonképpen sokszor ki sem kell mozdulni a lakókörnyezetünkből, hiszen akár a kertünk udvarában álló fákon is üldögélhetnek az erdei fülesbaglyok. Idén például kaptam adatokat egy óvodától, a gyerekek és óvó nénik az intézmény udvarán fedezték fel a madarakat.

Gyerekeknek is nagyon jó élmény a megfigyelés, akár egy családi séta alkalmával megejthető a felmérés.

– Ez most a járványhelyzetben is megoldható – tette hozzá a koordinátor.

Túrkeve is bekerült egy közelmúltban megjelent turisztikai kiadványba.

A Kocsis Noémi által szerkesztett „Bakancslista, Magyarország – 777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél” című kötetben Magyarország bagolyfővárosként említik meg a nagykunsági települést. Valóban kiemelkedő az egy négyzetméterre jutó baglyok tekintetében Túrkeve, persze sokak szerint más miatt is érdemes ellátogatni a városba.

Szolnokon is akadnak helyek, ahol szívesen nappaloznak baglyok. A számlálás hétvégéjén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportjának elnökhelyettese is a megyeszékhelyen kereste a madarakat.

– Azt tapasztaltam, hogy a belvárosban, a Magyar út és Táncsics út közötti részeken megritkult a számuk, sajnos a Szapáry úton is kevesebben vannak, de két új helyen találtam több mint ötven egyedet. A református templom környékén és a Tófenék úton fedeztem fel őket – mesélte el Pálinkás Csaba, aki gyermekeivel lakóhelyén, Tószegen is „baglyozott”. A kistelepülésen is több mint ötven példány „nappalozgatott”.

A szolnoki Széchenyi gimnázium udvara is „bagolylelőhely”
Fotó: Mészáros János

Nagykörűben Rimóczi Árpád is gyűjtött baglyos adatokat. A Tisza-parti településen a templom környékét kedvelik az erdei fülesbaglyok, a Hunyadi, Dózsa György és Jókai utcák által szegélyezett területen nappalozik szívesen a mintegy százhúsz-százharminc példány.

Mindig akadnak különleges megfigyelések a megyében

Tavaly a szinkronszámlálás négy napján összesen 15 308 baglyot figyeltek meg 573 településen, 794 helyszínen. 2020-ban kettőszázzal több település volt érintett a felmérésben, mint 2019-ben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kimutatásai alapján számos érdekesség adódott a tavalyi szinkron idején, úgy az országban, ahogyan a megyénkben is. Besenyszögön egy család például a számlálás mind a négy napjáról küldött adatokat. Tiszajenőn, a Zöldfa utcában egy különleges megfigyelést rögzítettek: egy borostyánnal benőtt fa villanyoszlopon nappalozott egy erdei fülesbagoly.

Figyeltek meg réti fülesbaglyokat is Túrkevén, Tiszajenő, Tiszapüspökiben, Jászárokszálláson és Karcagon. Valószínűleg idén is lesznek hasonló különlegességek, és elképzelhető, hogy még több megfigyelés lesz, mint az előző évben. A legbaglyosabb település 2020-ban is Túrkeve volt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában