2020.06.05. 14:00
Sok különböző fajtájú szárnyast tartott már kungyalui portáján
Több száz baromfi szaladgál az udvarban Borsóséknál. A különleges tyúkoknak és kakasoknak még Győrből is csodájára járnak a tenyésztők. Borsós József nyolc éve foglalkozik a szárnyasokkal, ez idő alatt több mint húsz különböző fajta fordult meg a portáján.
A kungyalui Borsós József számos fajtatiszta tyúkot tart a háza körül, képünkön orosz búbos csirkéjét mutatja
Fotó: P. Pusztai Nóra
Háromhetes csibék gyülekeztek látogatásunkkor a Borsós ház előszobájában, a kiskacsák is alig egyhetesek. Totyognak, csipognak és hápognak a nekik kijelölt helyükön. Szemmel láthatóan szép számmal akadnak a különböző fajtákból, Borsós József ugyanis nyugdíjasként szárnyasokkal kezdett foglalkozni.
– Először az interneten láttam nagyon szép tollazatú tyúkot, akkor kezdtem velük foglalkozni, s végül nagyon megkedveltem. Nem nevezem magam tenyésztőnek, de több vagyok, mint szaporító – mondta a kungyalui férfi, aki már kisgyerekkorában is állatok között nőtt fel.
– Édesapám iparos volt, anyai nagyapám volt jószághoz értő ember. Mert régen ezt így mondták – tette hozzá. – Kutya, macska, nyúl, galamb, kacsa, tyúk. Nyugdíjasként szépen elvagyok velük.
Korábban szarvasmarhát, birkát és disznót is tartott, ám a rendszerváltás idején anyagilag is megterhelő volt a jószág. Az alacsony felvásárlási ár és a kijelölt kvóták miatt nem érte meg etetni és gondozni azokat.
– Harminc-negyven évesen még fizikailag is jobban bírtam magam, egy hatmázsás bikát ma már nem szívesen vezetgetnék. Viszont, amikor reggel felkelek, úgy indulok neki a napnak, hogy tudom, mi lesz. Egész nap megvan a dolgom. Úgy érzem, hogy fontos vagyok, ami életben tart – mondta.
A háztájiból a gyerekeknek és az unokáknak is jut, karácsonykor kacsasülttel és frissen vágott disznóhúsból készült ételekkel várják haza a családot.
– A hobbin kívül haszna van a tyúkoknak, innen élnek a felnőttunokák is. Nem vagyok tehetős ember, ezzel tudom támogatni a gyerekeimet. Itt nőttek fel, tudják értékelni a háztájit, így legalább biztosak lehetnek abban, hogy honnan kerül a tányérjukra az étel – emelte ki.
Fajtatiszta tyúkokat nyolc éve szaporít Borsós József, azóta több mint húszféle megfordult a portán. Kedvencet talán nem is tud választani, a maga nemében mindegyik szép példány.
– Kora tavasszal teljes pompában látható a tollazatuk. Most a tojásgyűjtés időszaka van, ilyenkor kissé megviseltek, de ahhoz, hogy szín- és fajtiszta legyen, külön kell tartani őket. Ugyanaz a tyúk ugyanazzal a kakassal kell, hogy legyen – mutatta az udvar különböző épületeibe elzárt állatokat.
– Mindig maximalista voltam, mindig jobbat, szebbet, másabbat szerettem volna elérni, ez most a tyúkoknál is megvan. Például az sem mindegy, miként áll a farktolla az állatnak. Egy ismerősöm például Győrből jött tojásért, ő hozzám hasonló ember, aki ezt választotta hobbinak. Vérfrissítésként próbálok tojást és kakast szerezni, olyan ez, mint a bélyeggyűjtés – fűzte hozzá mosolyogva.
Csak ő választhat közülük
Elsősorban haszonállatnak szánják a baromfikat, olyankor mégis nehéz a választás, ha vágásra kerül a sor.
– Csak én választhatok közülük, ez nálunk a szabály. Most kétszázötven csibénk van, amik lassan a rántani való korba érnek, egyszerre tízet emelünk ki. Alkalmanként komoly fejtörést okoz, hiszen a végleges tollazatuk később alakul ki. Azért igyekszem a legszebbeket megtartani – mondta Borsós József.