Még mindig a szórólapozás és a hoszteszkedés a legnépszerűbb

– A diákok ilyenkor még elsősorban a tanórák után végezhető, illetve a hétvégi munkákat keresik, a szünidőben jelentkeznek tömegesen a folyamatosan végzendő munkákra. Sokan már jó előre gondolnak a nyári munkákra, ők jellemzően olyan fiatalok, akik visszatérő ügyfeleink.

– Nem is árt előre tervezni, mivel ha valaki júniusra halasztja a bejelentkezést, már sokkal nehezebb a dolga, hiszen olyankor van dömping, így megeshet, hogy csak heti egy-egy nap jut neki munka. Ezért inkább már akkor elkezdenek dolgozni, amikor még tart az iskola, így ha elégedett velük a munkáltató, szívesen foglalkoztatja őket a szünidőben is.

A diákok körében változatlanul népszerű a szórólapozás és a hoszteszkedés. Az utóbbinak számos fajtája van, ide tartozik például a rendezvényeken a karszalagok, ültetési rend ellenőrzése vagy az étel-italkóstoltatások. Ezek alkalmi jellegű munkák, melyek időpontját jó előre tudják a diákok, és szabaddá tudják tenni akkorra magukat.

A folyamatos, sokkal kötöttebb munkák között is van, melyre egész évben keresik a fiatalokat, de ezeknél is vannak olyan elvárások, mint például heti három nap munkát vállalniuk kell.

– A munkáltatók részéről nagyobb igény lenne arra, hogy a jelentkezők minél többet tudjanak dolgozni délelőtt is, ami azért a tanulmányokkal nehezen összeegyeztethető, és mi is azt nyomatékosítjuk a jelentkezőknek, hogy az iskola legyen mindig az első – hangsúlyozta Gulyás Csaba.

– A fiatalok bérigénye nagyon változatos, legtöbben nem konkrét elképzeléssel jönnek, csak dolgozni. Mi elmondjuk a lehetőségeket, melyek közül ráérésüknek és fizetési igényüknek megfelelően tudnak választani.

A szolnoki székhelyű, de jászberényi irodát is működtető Diákmunka Központnál jellemzően júniusban van két olyan hét, amikor tömegesen jelentkeznek a munkára kész ifjak.

– Már májusban is nagyon keresik a munkalehetőségeket – adott számot tapasztalataikról Gál József elnök.

– Régebben a felkészültebb középiskolások az érettségi szünetben is dolgoztak, ma már ez nem olyan gyakori, nagyon leterheltek a diákok. A keresett munkák egyébként mindinkább az irodai feladatok irányába tolódtak el, bár a bolti kisegítő munkákat is keresik. A bérrel kapcsolatos elképzelések változók, az alapbér a jogszabályok szerint bruttó 857 forint, és vidéken ez is vonzó fizetés, a komolyabb tudást igénylő területeken – például informatikai, logisztikai munkakörben – 1000-1100 forintos, vagy akár magasabb órabért is megadnak.

– Azzal is szembesülünk, hogy van olyan diák, aki bizonyos összeg alatt nem vállal munkát. A gyakorlat megszerzése is motiválja a diákokat, és aki a képzéshez előírt gyakorlaton bizonyítja tudását, azt előszeretettel alkalmazzák diákmunkásként a szünidőben is. Az áruházakban is szívesen dolgoznak a fiatalok.

Nincsenek tisztában a feladatokkal

Gál Csaba elmondta, a diákok gyakran nincsenek tisztában a munkakörrel járó feladatokkal, például, hogy eladóként nem elég a pult mögött állni, hanem tényleg dolgozni kell, árut átvenni, pakolni, kiszolgálni.

– Van, aki úgy jön hozzánk, hogy bármit elvállal, de aztán semmi nem jó neki. Mi igyekszünk elmondani a munkák árnyoldalait is, hogy mindenki eldönthesse, melyik tevékenység számára a legmegfelelőbb. A diákmunka nagy előnye, hogy munkaköröket, cégeket is ki lehet próbálni, de a diákmunka a gyakorlat megszerzésére és a kapcsolatok építésére is nagyon jó módszer – taglalta.

– Legemlékezetesebb ügyfelüket pedig még mai napig is emlegetik: pár éve egy apa kereste meg őket, hogy adjanak valami munkát a fiának, hogy kimozduljon végre a számítógép elől. Még a bért is hajlandó lett volna fizetni...