Sári Ferenccel, Pusztamonostor polgármesterével beszélgettünk

– Hamarosan elfogadják a község költségvetését. Hogyan alakul az idei büdzsé?

– A fiskális szemléletnek és szigorú gazdálkodásnak hála, még soha ennyi tartaléka nem volt a településnek. 2008-ban forráshiányos költségvetést vettünk át, húszmillió forintos folyószámlahitellel. Innen tornásztuk fel magunkat pozitív irányba.

– Ezúton is köszönöm képviselőtársaimnak, hogy munkájukkal, önzetlenségükkel hozzájárultak a község gyarapodásához. A képviselők óriási áldozatot hoztak akkor, mikor lemondtak tiszteletdíjukról a település felnövő nemzedékének javára.

– Milyen fejlesztési terveik vannak 2019-re?

– A Terület- és településfejlesztési Operatív Program pályázatai közül több beruházás kivitelezése folyamatban van, így például az óvoda bővítése, fejlesztése, az általános iskola energetikai korszerűsítése, nyílászáróinak cseréje és akadálymentesítése, a polgármesteri hivatal utólagos hőszigetelése.

– Terveink szerint ezek el is készülnek az idén. Gőzerővel zajlik a szennyvízberuházás, a 11 ezer méter hosszú gerincvezetékből ezeregyszáz már a helyén van. Március közepe, vége felé a Szabadság utcát fél szélességben felbontják, hogy a fő gerincvezetékre rá tudják kötni a Jász utcát.

– Ez fontos stratégiai eleme a beruházásnak, mert az utca bekötése meg kell, hogy előzze a 32-es főút felújításának kezdetét. A felmerülő kellemetlenségek miatt köszönjük a lakosság türelmét!

– Folyamatban vannak jelentős zöldmezős beruházások. Melyek ezek?

– A beruházó márciusra ígéri a 2,1 megawattos naperőmű építésének kezdetét, ennek átadása idén várható. Ezen kívül, két 500 kilowattos napelempark tervezése zajlik, ami szintén megvalósulhat 2019-ben.

– A napelem-beruházások olyan zöldmezős fejlesztések, amelyek a község történetében 1961 óta nem történtek. Ha minden magyar település 3,5 megawatt teljesítményű meg­újuló energiát tudna ter­melni, akkor talán még nem lenne késő megfordítani a ránk leselkedő ökológiai katasztrófát.

– A képviselő-testület több mint egy évtizedes együtt munkálkodása alatt hozott döntései során komolyan vette, hogy ezt a földet unokáinktól kaptuk azzal a kéréssel, hogy őrizzük meg számukra, és élhetőbbé tegyük.