Hoffer Károly: Egy jó vőfély a család jobbkeze, aki szívvel teszi a dolgát

– Hogyan lett vőfély? Mi vonzotta ebben a szakmában?

– Mindig szerettem szerepelni és mindig vidám figura voltam. Általános iskolában énekkaros, középiskolában diákszínpad tagja voltam. 1976-ban felkértek egy barátom helyett vőfélynek, nem gondolkodtam, elvállaltam, ki mertem állni a sok ember elé. Azóta tart...

– Mit jelent pontosan az, hogy vőfély?

– Ez egy érdekes fogalom. Több száz évre visszamenőleg azt mondják, hogy volt egy olyan ember a pap mellett, aki a családi eseményeket celebrálta. Általában megbíztak egy rutinos, jó beszédű, nem részeges férfit, aki a család nevében végezte a feladatokat, ha úgy tetszik gondolkodott helyettük, s versekben foglalta össze az aznapi teendőket, de már az esküvő előtti hetekben is ő intézkedett. Sok helyen még a jószágot is a vőfély vágta le, amiből az ünnepi ebéd készült. Manapság már csak az adott napra korlátozódik a tevékenység, a vőfély fogadja a vendégeket, köszöntőket mond, és udvariasan terelgeti a násznépet a program szerint.

– Mi a különbség a vőfély és a ceremóniamester között?

– Én úgy érzem, hogy a vőfély többet ad, mint egy ceremóniamester. Előbbi nemcsak levezényli a napot, hanem a szolgáltatásához adja a szívét is. Egy rutinos vőfély szinte családtag lesz a nagy napra, a fontosabb személyeket ismeri, személyes kapcsolatot tud teremteni, s apróbb dolgokban is tud segíteni.

– Bárkiből lehet vőfély?

– Nagyon fontos, hogy ki tudjon állni az emberek elé, aki vőfély. Tudjon szervezni, tudja a konfliktusokat kezelni. Tudjon bánni az emberekkel.

– Mekkora előkészülettel jár a vőfély munkája?

– Meg kell ismerni a főszereplőket, az ifjú párt és bár ma már ritkábban, az örömszülőket is. Utóbbit kicsit bánom, hiszen így nem tudom annyira felmérni, hogy mennyire lehet velük mókázni, de az évek rutinja alatt azért gyorsan „leveszem”, hogy mehet a vicc, vagy sem.

– Miben változtak az esküvők a vőfély munkája szempontjából?

– Például a szövegben. Harminc-negyven évvel ezelőtt a vallásosság volt előtérben, ma már ez nem jellemző, elavultnak tűnik.

– Melyek azok a játékok, melyeket bevet a vőfély egy esküvőn?

– Sok ilyet lehet találni az interneten, de én saját verseket, játékokat szoktam használni. Ha valamit kérnek, akkor azt megtanulom és levezényelem, viszont vannak olyanok, melyekben például túl sok az alkohol, amelyeket nem szoktam bevetni. Általában van ezekben a játékokban egy kis pikánsság, egy kis cikizés, és megjelenik a nemiség. Régen egyébként nem voltak játékok, mert a násznép mulatott, nótázott. Az utóbbi években terjedtek el ezek a játékok, melyek sokszor nyugatról veszünk át, ez váltotta fel a mulatást.

– A nagy napon túl miben tudja még segíteni az ifjú párt a vőfély?

– A szolgáltatók kiválasztásban például. Akár a sofőrről, akár a cukrászról, akár zenekarról van szó. Ha nem igényli az ifjú pár, akkor tiszteletben tartom.

– Hogyan lehet kezelni a váratlan helyzeteket?

– Az időjárás tekintetében mindig kell B-tervvel készülni. De van olyan, hogy valaki rosszul lesz, vagy elmegy az áram, vagy jön egy jégeső. Kell hozzá rutin, tapasztalat és leleményesség. Volt, hogy kigyulladt a sátorban a díszítés, felugrottam az asztalra, leszakítottam, eloltottuk és ment tovább a buli. De volt már olyan lagzim, ahol összeverekedtek, beázott a sátor, romlott volt az étel, de olyan is volt, hogy megszületett egy baba. Igyekeztem minden alkalommal józanul gondolkodni, szerencsére nem vagyok ijedős...

– Hány lagzin van túl?

– Már túl vagyok a kilencszázkilencvenen. Jövő év elején valószínűleg meglesz az ezer. Utána is folytatom, amíg csak bírom!

A podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.