Csodatévő, gyógyító az a hely, ahol a férfit kivégezték

Mint az különböző históriáskönyvekből, valamint Fintha István nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos írásaiból kiderül, a pusztává vált Fegyverneken a később újra betelepített lakosság is bizonyára kitüntette figyelmével a település határában fekvő kunhalmot, hiszen akkor még éltek, akik úgy tudták, hogy Zöld Marci, a neves betyár elfogásával (a közelben árulta el a szeretője) és kivégzésével is kapcsolatba került.

» Képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!

Az 1844-50 között ide települő, Magyarország különböző részeiről érkező németek állítottak keresztet a domb tetején báró Orczy Anna grófnő tiszteletére 1847-ben. Ez a kereszt az ide települő németek és a később települő magyarok szakrális helye volt, hiszen a templom 1862-63-ban való felépítéséig szabad templomként is szolgált. A betegek a templom felépítése után is ide jártak, és megmagyarázhatatlan gyógyulások hírét kötötték a helyhez.

A Kálváriadombnak a XX. század nem kedvezett, a technikai civilizáció mindent elutasított, ami az akkori vagy akár a mostani tudással nem magyarázható. A jelenkor idős emberei legfeljebb titokban, az unokáik előtt is szégyellve járnak még ma is a dombra. Az Ősmagyar Táltos Egyház egyik tagja hívta fel Kovács András táltos figyelmét erre a helyre, aki a virágzó Tisza napjának előestéjén a fegyverneki sporttelepen a pozitív sugárzású helyekről, ezen belül a Kálváriadombról is érdekes előadást tartott. Eszerint a magyarországi, nagyon erősen gyógyító sugárzású helyek térképét ki lehetne egészíteni Fegyvernekkel is.

Zöld Marci történetéről

Egy 1847-ben, Budán nyomtatott népi eredetű históriás énekben úgy ír a névtelen szerző, hogy felakasztásának helye a fegyverneki kettős halom egyike volt. A szövegkörnyezetből kisejlik, hogy e halmot más esetben is használhatták hasonló céllal. Ennyit tudhatunk meg a folklórból. De hogy szólnak a hivatalos emlékek? A Zöld Marciról fennmaradt bűnügyi iratok szerint őt magát és két társát, a hasonlóan elhíresült Palatinszki Pistát és a kevésbé ismert Kapus Miskát 1816. december 6-án, délután két órakor az Orczy báró fegyverneki pusztáján álló kettős halom egyikén a Törökszentmiklóson összeült statáriális bíróság ítélete szerint végezték ki, hol „az akasztófán mind a hárman kötél által az élők számából ki is töröltettek”. Zöld Marci, az egész Tisza mentén Szatmártól Aradig fosztogató betyár 1790 körül született Berettyóújfaluban, kálvinista kurtanemes családból.

A Nagyváradon állomásozó herceg Hessen-Homburg regimentbe erőszakkal történt besorozását nem bírván elviselni, 1815 karácsonya táján a katonaságtól megszökött. Utána más választása nem lévén, adta fejét a rossz életre. Bánházán találkozott össze Palatinszki Pistával, a többszörös katonaszökevénnyel, akinek a társaságában véghezvitt rablásainak hamarosan híre ment. Kapus Miska Tiszaföldváron csatlakozott hozzájuk. Sokáig nem voltak szabadlábon, mert a Becskereki Petinek is nevezett Palatinszkit 1816 őszén Tiszabőnél elfogták, végül Zöld Marci 1816. november 16-án, Kapus Miska pedig három nap múltán, november 19-én Vásárhelyen került a törvény kezére. A híres haramiát egyébként az 1844-ben Fegyverneken megfordult Petőfi Sándor két versében is megörökítette.

Gyógyulást hoz a kunhalom

Margit néni tavaly óta csodálatos újjászületésen ment keresztül. Évekig rettentően fájt a lába, de amióta a gyógyító erejéről elnevesült fegyverneki Kálvária-dombra jár, azóta nyoma sincs a betegségének.

— Magasszárú cipőkben jártam, örökké fásliztam a lábam, gyakorta látogattam az orvosokat, gyógyszereket szedtem. Mindhiába! A végtagjaim annyira zsibbadtak, hogy már menni is alig bírtam. Ekkor jött a segítségemre Nagy Gyula, aki a Fegyverneken élők figyelmét arra hívta fel, hogy érdemes komolyabban venni a legendákat, melyek a Kálvária-dombbal kapcsolatosak — beszél a csodatévő helyről az Orczy Anna iskola egykori tanítója, Lövei Józsefné. A 70 esztendős Margit néni megfogadta a tanácsot, és nagy nehézségek árán felmászott a temető melletti Kálvária-dombra. — A lábamat térdig elöntötte a melegség, valami földöntúli erő szállt bele. Lefelé már úgy jöttem, mintha sosem fájt volna. Azóta elfelejtettem orvost, gyógyszert, magasszárú cipőt, fáslit. A többiek mesélik, már akik sűrűn idejárnak, hogy ők is minden bajuktól megszabadultak. Volt itt egy férfi, akinek a dereka fájt. Ő például hozott egy plédet, s egy órácskát lefeküdt a kereszt tövében.

Nagyobb térképre váltás
Egyszerre elmúltak a derékbántalmai. Csodatévő hely ez — vallja.
A földsugárzásokkal foglalkozó Nagy Gyula többször tartott már előadást a Kálvária-dombról: a fegyverneki hagyományok beszéltek a Petőfi Sándor által is megénekelt Zöld Marciról, aki betyárként szívesen időzött Fegyverneken, a szép kocsmárosné társaságában. A szájhagyomány szerint a bálban, a kocsmáros lánya és felesége közötti szerelemféltés kapcsán sikerült a csendőröknek áldozatokkal is járó kézitusa után elfogni a katonaszökevényt. A helybeli elbeszélők szerint a Kálvária-dombon akasztották fel, majd lovával együtt ott földelték el (azért, hogy a temetőn kívül is maradjon).

A fegyverneki gyerekek (főként az annaházi részen lakók) előszeretettel  játszottak a kunhalmon, és annak környékén. A felnőttek pedig szívesen engedték ezt, mert csodálatos gyógyulásokról is hallottak nagyszüleiktől. Beszéltek megszólaló némáról, járni tanuló bénáról... Ezeket a mende-mondákat a fiatalok általában csak akkor idézték fel, amikor a kor előrehaladt velük. Az egészségtől duzzadó unokák mindig csak fél füllel figyelték az idősek ilyetén „meséit”. Amikor más módszerek már biztosan nem segítettek, akkor az idősek gyakran mentek a Kálváriára, a végső mentsvárba.

Nagy Gyula, miután találkozott az ország, majd a világ más pontjain levő gyógyító helyeken levő sugárzásokkal, arra gondolt, meg kellene nézni, talán a fegyverneki mondákban is van valami igazság. Esetleg ez is ilyen hely? Már akkor úgy érezte, hogy igen. Ekkor segítségül hívta a tápiószentmártoni Attila-domb gyógyhatását felismerő és mérő Kovács Andrást, aki 2004-ben a  Virágzó Tisza Napján előadást tartott a helyieknek. Nagy Gyula a Kálvária-domb kapcsán mélyedt bele a gyógyító sugárzások megismerésébe, ennek ma elérhető irodalmába. Mára már a földsugárzások, a bioenergia ismerőjének vallhatja magát. Sokan meg egészségesnek, akik a Kálvária-dombot látogatják...

A gyógyerejű kunhalom

A dombbal kapcsolatosan megtudhattuk, hogy a pozitív földsugárzások gyógyhatása személytől, betegség formájától, fokától, és még sok egyébtől függhet. A 8-12 egymást követő napon 1-1,5 órányi kintlét átlagosnak mondható szükséglet betegség esetén. Télen alacsonyabb a sugárzás foka, a legerősebb a nyári napfordulón.

Nézegessen még több gyógyító helyet:
http://www.delmagyar.hu/noi_oldal/3_csodatevo_gyogyito_hely_magyarorszagon/2145168/