Jó reggelt!

A városainkat benépesítő madárvilág leggyakoribb tagjairól már régen nem a békegalamb jut az eszembe. Fennkölt érzések helyett általában akkor gondolok rájuk, amikor a postaládánkat vagy a kaputelefon dobozát kell megtisztítanom a névjegüktől, ha ellenérzés nélkül akarjuk használni őket. De ugyanez a helyzet az utcai padokkal, lassan az egész járdával, nem beszélve a nekünk szóló telitalálatokról. Mivel minden szabadidejüket szaporodásra fordítják, eljön az idő, amikor már tűrhetetlenné válnak számunkra, mert végképp átveszik a városban az uralmat. Szerintem össze kéne hozni őket a városháza udvarán tanyázó baglyokkal, hátha szövetségesünkké tehetnénk őket a köztisztaságért folyó versenyben.