Jelmezek és szerepek

Nagyjából két évtizede szombat délutánonként futott nagy sikerrel egy sorozat, amelynek főhősnője harcos amazonként csöppent kalandból kalandba. Ifjú rajongóként egyik évben a farsang előtt csillogó szemekkel vetettem fel anyukámnak a nagy ötletet: Xena leszek! Hogy mit mondott erre ő? „Itt ez a régi bőrkabát, mutasd csak a TV újságot!” És olyan jelmezt rittyentett, az egyetlen, ott talált sorozatfotó alapján, hogy a szavam elállt.

Soha annyi alufólia nem fogyott otthon, mint amikor anya megformázta belőle a tökéletes mellvértet. A régi bevásárló táska műanyag füle boldogan avanzsált csakrammá, a hadvezérnő dobófegyverévé.(Műanyag)kardom már régen volt, a korábbi vásárfia ekkor vált igazán hasznossá.

Sokat dolgozott vele anyukám és gyönyörű lett, részletgazdag és én a jelmezbe bújva azonnal Xenának éreztem magam. A farsang után is rengetegszer felvettem, egészen addig, ameddig ki nem nőttem.

Jelmezes világok

Tökéletesen megértem a múlt hétvégi SzolnoCon résztvevőit, rajongóit. Átérzem a játék örömét, az izgalomét, hogy valaki (vagy valami) más bőrébe bújnak. Cikkünkön keresztül Önök is bepillantást nyerhetnek ebbe a világba.

Lehet szeretni, elítélni, furcsállni ezt, őket valószínűleg egyik vélemény sem érdekli. 

És itt pontosan ez a lényeg.

Ki tudja, talán Xena is felbukkan egyszer ismét, mondjuk egy ilyen eseményen. Talán idősebben, bölcsebben, de változatlan lelkesedéssel.