Az élet értéke

Elszomorító história kering az interneten. Egy felháborodott beteg azért reklamált a mentőknél, mert lakásán történt karsérülésének ellátása után egy órát várt a mentőautóban a kórházba szállításra. Az Országos Mentőszolgálat kivizsgálta, majd közleményben tisztázta a történteket, ami más színbe helyezi az esetet. 

Kiderült, hogy a mentőt indulás után, mint legközelebbi járművet, azonnali utcai újraélesztéshez irányították, ahol az első öt perc beavatkozásán múlt a beteg élete vagy felépülése. Ők időben a helyszínen is voltak, majd egy órán át küzdöttek a beteg életéért, nem rajtuk múlott, hogy az idős férfin már nem lehetett segíteni. 

A panasztevő egyébként állampolgári és társadalombiztosítási jogaira hivatkozva azt is felrótta a mentőknek, hogy neki miért kellett közben a kocsiból végignéznie a hosszú újraélesztési procedúrát. Ilyen újraélesztést egyébként már magam is láttam az egyik szolnoki utcában, amikor a mentők egy, a kocsija mellett a járdán fekvő férfi életéért harcoltak, de ott és akkor senkiben sem a felháborodás, hanem az aggódás és a szolidaritás érzését váltotta ki az eset. 

A mostani történetben éppen ennek a szolidaritásnak a hiánya riasztó. Az, hogy valaki saját idejét és érdekei vélt sérelmét képes egy másik ember életénél is fontosabbnak tartani. Annyira, hogy közben eszébe sem jut, éppen egy olyan tragédia játszódik le a szeme előtt, melynek végén egy család már hiába várja haza szeretett hozzátartozóját.