Ünnep a parton

Sokféleképpen lehet majálisozni. Legtöbben persze a hagyományos verzióhoz ragaszkodnának: kivonulni ligetekbe, parkokba, ahol kirakodóvásár, sergők, ugrálóvár, céllövölde, színpadi programok és egyéb nyalánkságok várják a látogatókat. 

A gyerekek persze nagyon élvezik e kiruccanásokat, a szülők viszont ma már inkább a fogukat szívják az egyre borsosabb árak miatt. Mi, középkorúak azért őrzünk gyerekkorunkból kellemes élményeket a majálisokról, hiszen egy-egy libegő, dodzsem, kis hullámvasút, lánchinta ára korántsem volt annyira zsebbe nyúlós, hogy aggódni kellett volna, melyik játékra telik. Sőt, ha a tömeg előtt mentünk ki a ligetbe, kedvenc sergőinken a hivatalos menetidőnél tovább élvezkedhettünk, mert az üzemeltetők szívesen járatták hosszan afféle reklám gyanánt az újonnan érkezőknek. Végigkóstoltuk kedvenc nyalánkságainkat, és pult alól árulták az akkor igen nehezen beszerezhető banánt... 

Hosszú hétvégét fogtunk ki, ilyenkor egyébként is bevett szokás wellnessezni menni, főleg, ha jó az idő, hisz ekkor nyit meg nem egy strand, vagy ilyenkor üzemelik be a szabadtéri medencéket. 

A természetbarátok most is inkább kerülik a vásári nyüzsgést, és különféle célpontokhoz terveznek kirándulást. Bár valljuk meg, az ország népszerű kirándulóhelyeit ilyenkor csapatostul szállja meg a nép, ami ront az élmény minőségén. 

És ott vannak a pecások, akiket egyre több helyen ilyenkor várnak a horgászversenyekre. Mint például Tiszasülyön vagy akár Tószegen, ahol már hagyománya van ilyentájt a családi halfogásnak. Persze egy igazi horgásznak mi lenne csábítóbb a vízpartnál? Mert jó dolog a sergős, vattacukros majális, de nekik tegnap is a hobbijuk volt az igazi ünnep. Éppen olyan, mint a családoknak az a bizonyos, szórakoztató programokban bővelkedő esemény.