2020.01.16. 12:01
Ki pénzelte a „rendszerváltást”?
Mára tisztán látszik, hogy a magyar rendszerváltozást külföldről irányították és pénzelték bizonyos érdekkörök, hogy megágyazzanak a rablókapitalizmusnak és befolyást szerezzenek hazánk belpolitikájába – hangzott el a Húsz év után – interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben című kötet szerdai bemutatóján.
Izgalmas időutazáson vehet részt az, aki a kezébe veszi a Húsz év után című interjú kötetet, ugyanis rögtön két korszak közhangulatát érezheti át. A rendszerváltozás mára ikonikussá vált alakjai, – mint a cím is sejteti – húsz év távlatából emlékeznek vissza az eseményekre, a letargiával sújtott 2000-es évek végén.
Szabó László Zsolt, az interjúk készítője a ’89-es politikai paletta lehető legszélesebb spektrumán elhelyezkedő közéleti személyiségeket kérdezte, többek között: Bíró Zoltánt, Thürmer Gyulát, Pozsgay Imrét, Csurka Istvánt vagy Petrasovits Annát.
Bár eltérő véleményekkel találkozhatunk a könyvet lapozgatva, egy valamiben a legtöbb megszólaló egyet ért: másképp kellett volna rendszert váltani.
Tóth Gy. László a kötet szerkesztője a bemutatón elmondta, az egyik fő problémát abban látja, hogy bár a rendszerváltozás megtörtént, az intézmények szellemisége és a vezető szerepet betöltők személye nem változott. ”Ha ugyan az a Kádári szellemiség uralkodik, ami egyébként korábban jellemezte ezt a rendszert, akkor ez a szellemiség magára fogja szabni az intézményt is” – fejtette ki.
Rendkívül dühítőnek nevezte azt a jobb és baloldalon egyaránt létező jelenséget, miszerint – főként ünnepi beszédekben – politikusok azt hangoztatják, hogy ’89-ben a tízmilliós Magyarország felkelt, megdöntötte a kommunista rendszert és kiűzte a szovjet hadsereget. Ez egy hatalmas hazugság – fűzte hozzá. Tóth Gy. szerint valójában az Egyesült Államok és pár nyugati ország döntött úgy, hogy kell nekik ez a piac, ezért Ronald Reagan kivéreztette a szovjet gazdaságot, ami megroppanva levette kezét hazánkról.
Bíró Zoltán, az MDF alapítója és első elnöke szerint az első kormánnyal nem az volt a baj, hogy tapasztalatlan és ügyetlen volt, hanem az, hogy nyílt árulást követett el. Beszédében felidézte, bár mindenki látta, hogy a privatizációból baj lesz, mégsem tettek ellene semmit. A kötet egyik legérdekesebb interjúja vele készült, amelyben azt is elmondja, miként próbálta meg Soros György rábírni, hogy olvadjanak össze „szíve közepével” az SZDSZ-el, és miután visszautasította miként ömlött a nyugati sajtóból, hogy az MDF antiszemita párt. Ezután jött az akkori amerikai nagykövet, Mark Palmer, aki már nem köntörfalazott, nyíltan támadta az MDF-et és hangoztatta, hogy az SZDSZ-t támogatja – emlékszik vissza Bíró Zoltán.
A rendszerváltás időszakát teljesen megérteni talán sosem fogjuk, a Húsz év után című könyv viszont segít abban, hogy átfogó képet kapjunk a korszakról, és különböző nézőpontokból ismerjük meg az eseményeket.
