Sárkányok, sárkányok mindenhol a szolnoki könyvtárban

Van, aki félelmetes, hatalmas lényeknek képzeli el a sárkányokat, más azonban békés, aranyos „állatkáknak” látja őket. A különös lényekről kialakult színes képet jól jellemzi az a harmincnyolc alkotás is, mely a pályázatra érkezett be. Hegyi rémség, sárkánybébi, szundikáló, üvöltő vagy épp lovaggal harcoló sárkány – csak néhány példa a könyvtár falát díszítő művekből.

De hogyan is kerültek a könyvespolcok közé e misztikus lények?

– Egyesületünk a középkorral foglalkozik, de mindig is jelen volt benne a fantasy vonal is – tudtuk meg Sasvári Istvántól, az „Árnyak Szövetsége” Középkori Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnökétől.

– Úgy gondoljuk, hogy ennek a műfajnak is ott van a helye a „magas kultúrában”, ezért is hirdettük meg ezt a rajzversenyt. Azt azonban kikötöttük, hogy a pályázók kerüljék a távol-­keleti anime/manga stílust, mert ez nem arról szól – tette hozzá az egyesület elnöke, aki elárulta, hogy azért a sárkányokat választották a pályázat témájának, mert ez a legismertebb misztikus lény, és igen népszerű is, ráadásul sokféleképpen lehet őket ábrázolni.

– Eredetileg rajzpályázatnak indult a verseny és a kiírásban azt írtuk, hogy lehetőleg A5–A3 méretűek legyenek a képek, mert ezeket tudjuk keretbe rakni. Aztán egy meglepő kérdéssel fordultak hozzám és ez mindent megváltoztatott. Arra voltak ugyanis kíváncsiak, hogy mi van, ha valaki deszkára akar festeni.

– „Annál jobb! Sőt!” – feleltem erre, és innentől kezdve arra biztattuk a pályázókat, hogy bátran valósítsák meg az elképzeléseiket. Ráadásul a könyvtárban is azt mondták, hogy mindent meg tudunk majd oldani.., habár a freskóval és a graffiti­vel lehet, hogy akadt volna egy kis gondunk – tette hozzá nevetve.

Már a pályázatra beérkezett legelső alkotás is igen érdekes technikával készült, ugyanis Kiszely Katalin és Tőzsér Tamás fába égette az általuk megalkotott sárkány képét, kiérdemelve ezzel az egyik különdíjat.

– Pirográfia, azaz faégetés technikával készült az általunk beküldött alkotás, és ez az első olyan pirográf kép, amelyet a párommal együtt készítettünk – árulta el Kiszely Katalin.

– Tamás megrajzolta, én pedig kiégettem, mely körülbelül öt-hat órát vett igénybe. Egyébként tinédzser­korom óta próbálkozom a faégető technikával, de égetett képeket eddig még csak a családtagok, barátok számára készítettem – magyarázta Katalin, aki azt is elárulta, hogy neki és a párjának a faégetés és a rajzolás csak hobbi. Katalin és Tamás egyébként a legidősebb pályázó. A húszas és harmincas éveikben járnak.

A verseny az óvodások érdeklődését is felkeltette. A legfiatalabb alkotók egyike, a hatéves Sasvári Árlen egy színes ceruzával készült rajzott küldött be a zsűrinek.

De vajon milyen kép él egy óvodásban a sárkányokról?

– Négy sárkányt rajzoltam, amiknek a farkuk bunkós és közülük a karmos a fővezér – mondta Árlen, aki bevallotta nekünk, hogy szeret rajzolni és szépen is rajzol. Ez nyilván így is van, hisz az ő alkotása is bekerült a díjazott és kiállított művek közé.

Három kisplasztika is érkezett a pályázatra, melyek szintén különdíjhoz juttatták alkotóikat.

– Engem mindig is lenyűgöztek a sárkányok és nagyon megtetszett ez a pályázat, mert bármilyen technikát lehetett választani – mesélte Nagy Brigitta, az egyik kisplasztika megalkotója.

– Azért ezzel a technikával készítettem el a sárkányomat, mert szerintem ezzel jobban vissza lehet adni a sárkányról bennem élő képet, mint egy rajzzal. Az alkotásom alapja papírmasé, melyet gipsszel is bevontam, mert ebből könnyebb volt kialakítani a pikkelyeket.

– Egyébként egy fiatalabb sárkányt ábrázol, aki az első kincsét védelmezi és hogy élethűbb legyen a domb, amelyen áll, homokot is ragasztottam rá – magyarázta Brigitta, aki a szolnoki Magiszter iskolában grafikusnak tanul, de szeretné kipróbálni a szobrászatot is.

Lengyel Renáta, Brigitta osztálytársa egy igen egyedi megoldást választott az általa elképzelt sárkány megvalósítására. Az elkészített mű ugyanis leginkább egy plüssállatra hasonlít.

– Az én sárkányom egy régi kabátból készült, amit vattával béleltem ki, az alapja viszont drót. A feje hungarocellgömb, a szarva pedig alufóliából és ragasztóból áll. Az interneten láttam az ötletet és gondoltam, én is kipróbálom. Egyébként azért fekszik a sárkányom, mert nem lett elég stabil, amúgy álló lett volna – árulta el nevetve.

A Magiszter iskola képzőművészeti tagozatos osztályából Szepesi Krisztina vegyes technikával készült rajza is bekerült a díjazott művek közé. Középiskolás kategóriában harmadik helyen végzett.

– A rajzom egy újszülött sárkánybébit ábrázol, aki egy kristálybarlangban szundikál. Én nem egy vérengző fenevadat akartam papírra vetni, hogy a sárkányok agresszivitását hangsúlyozzam, hanem inkább a szelíd oldalukról akartam bemutatni őket – tudtuk meg Krisztinától.

Egy fiatal zsűri szemszögéből

A zsűri egyik tagja, Tellér Tímea, aki általános iskolás korában nagyon sok rajzpályázatot megnyert, majd utána áttért a fotózásra, fiatal szemmel nézte az alkotásokat.

– Az általános iskolásoktól érkezett a legtöbb alkotás, amelyekből kitűnt, hogy milyen sokféle szinten is állnak a pályázók, de az is látszott, hogy nagyon igyekeztek, ezért nehéz volt a sok aranyos rajz közül kiválasztani az igazán jókat – idézte fel Tímea, aki zsűriként most próbálta ki magát először.

– Emlékszem rá, hogy amikor általános iskolás koromban pályáztam, én sem igazán tudtam, hogy mit várhat el tőlem a zsűri. Most viszont láthattam, hogy milyen alkotások érkeznek be egy ilyen versenyre és milyen nehéz a zsűrinek választania közülük. Nem könnyű a zsűrizés, de jó volt a másik oldalról is megtapasztalni, hogyan zajlik egy ilyen verseny – árulta el Tímea.

Díjazottak

Óvodás kategória: Nagy Ilka; Sasvári Árlen István

Általános iskolás kategória: Donka Csenge; Muhoray Alexandra

Középiskolás kategória: 1. helyezett: Oláh Csenge; 2. helyezett: Bíró Edina Anita; 3. helyezett: Szepesi Krisz­tina Lili

Különdíjasok: Nagy Brigitta; Lengyel Renáta; Szádvári Dorina; Kiszely Katalin és Tőzsér Tamás

Czakó Nóra