Beárazva

„Egész jól sikerült a pekingi állomás, több olyan időt is úsztam, amit még januárban eddig soha. Jövő héten még Luxembourgban lesz verseny” – írta ki hétfőn Hosszú Katinka az Instagram-oldalára, és újfent példát mutatott abból az Amerikából hozott életszemléletből, amelyben fikarcnyi kishitűségnek sincs helye. Ez a felfogás is kellett ahhoz, hogy az Iron Lady ma háromszoros olimpiai és kilencszeres világbajnok.

No de mi is történt a FINA, a sportági világszövetség Úszó Bajnokok Sorozata pekingi állomásán? Hosszú Katinka szombaton győzött 200 méter háton, 100 pillangón negyedik lett, majd vasárnap 200 vegyesen és 200 pillangón egyaránt másodikként zárt, míg 100 háton és 200 gyorson negyedikként csapott célba. A mérlege tehát egy arany és két ezüst, mellé pedig három negyedik hely – nem hangzik rosszul. Bár az némileg árnyalja a képet, hogy ebben a versenysorozatban a futamokban csak négy versenyző áll a rajtkőre.

Ne tagadjuk, ha Katinkában nincs is, a 200 méter vegyes miatt bennünk van csipetnyi rossz érzés, mert versenyzőnknek kedvenc számában mégiscsak több mint hatéves veretlensége lett oda

azzal, hogy a kanadai Sydney Pickrem legyőzte. A 200 pillangó más tészta, itt néhányszor már a hazai riválisok is megfricskázták Hosszút, a tavalyi kvangdzsui vb-re sem tudta kiharcolni az indulást – Kapás Boglárka és Szilágyi Liliána kiszorította –, és most is Szilágyi mögé szorult abban a futamban, amelyben Kapás lett a negyedik. Lássuk be, abban azért van pikantéria, hogy Szilágyi Hosszú volt férjénél, Shane Tusupnál tréningezik, a bulvárlapok le is csaptak a sztorira.

Elsőre gondolhatnánk, hogy akad itt még egy, vagy legalábbis születőben van egy másik szenzáció: a regnáló világbajnok Kapás – merthogy a tavalyi vb-n, nem kis meglepetésre, ő nyerte meg a 200 pillangót – a legerősebb számában lemaradhat az olimpiáról. Ám nem eszik olyan forrón a kását. Egyrészt Kapás tavalyi időeredménye jobb, mint amit most Szilágyi úszott, másrészt Hosszú a két fő számára, a 200 és a 400 vegyesre koncentrálva bizonyosan lemond a 200 pillangóról, a tokiói időrend nem segíti ezt a fajta triplázást.

A kisebb-nagyobb nemzetközi versenyeken persze az ilyesmire nem kell figyelni, és nézhetjük úgy is, hogy Hosszú Katinka az állóképességét fejlesztette, amikor éppen csak kimászott a medencéből, és a következő számban már ugrott is vissza. Pekingben mindenesetre utolsónak is megérte lenni, mert még az is ötezer dollárt hozott a konyhára. S ahogy a felejtésnek is megvan a bére, úgy a veretlenség elvesztésének is az ára.