3 órája
Dióburok-fúrólégy: amennyire jelentéktelen, annyira ártalmas. Vagy mégsem?
Képzelje csak el, hogy szeretett diófájának termésében hemzsegnek az apró lárvák, szinte hullámzik tőlük a zöld kopáncs! Ezt a jelenetet a szolnoki kertbarát, Papp Károly bizony testközelből is láthatta, saját fáját ugyanis megtámadta a dióburok-fúrólégy.
Nyugati dióburok-fúrólégy: egészen pontosan így hívják azt a hazánkban nem őshonos kártevőt, amely 2011-ben jelent meg Magyarországon. Ezzel a rovarral találta szemben magát Papp Károly is, aki a következőkben hasznos tanácsokkal és praktikákkal igyekszik felvértezni más diófa tulajdonosokat.
Fotó: Kocsis-Szabó Lilla Laura
– A dióburok-fúrólégy nehéz ellenfél, természetes ellensége nincs, a védekezést pedig időben kell ellene kezdeni és érdemes hosszan megtartani. Egyébként egy egészen pici légy, a házi légynél is kisebb – kezdte Papp Károly. A dióburok-fúrólégy nagy valószínűséggel az Egyesült Államokból érkezett, gyorsan elterjedt Európában, hazánkban is megjelent közel tizenhárom éve. A kártevő nevéhez hűen a dió burkába, azaz a kopáncsba teszi a petéit. Megeshet, hogy kettőt, de az sem ritka, hogy százat, egyetlen gyümölcs külső héjába.
– Az egyik évben alig hittem a szememnek Magam is vettem már a le a diófánkról olyan diót, amelyben vagy ötven lárva mocorgott...el lehet képzelni azt a látványt – osztotta meg tapasztalatait a szolnoki kertbarát. Hozzátette, azt fontos leszögezni, hogy a dióburok-fúrólégy a csonthéjas belsejét elkerüli, kizárólag a kopáncsot használja „bölcsőnek”, illetve a lárvák majd ebből lakmároznak.
– Ha belül találunk „lakót” az bizony egy másik ellenség, nagy valószínűséggel a diómoly csemetéje – tisztázta a kertszakértő.
A dióburok-fúrólégy nem tesz kárt a dióbélben, a fekete gyümölcs is menthető
Papp Károly hangsúlyozta, a kártevő lárvája lerágja a dióról a külső, zöld héjat, a csonthéjas emiatt feketedik be. Ám a beltartalom ettől még értékes maradhat
– A saját tapasztalatom az, hogy a dióbélnek károsodása nincs, vagy csak minimális. Ez legfeljebb azt a vékony, hártyaszerű héjat érinti, ami közvetlenül a dióbelet fedi. A dióburok-fúrólégy előtti időkben a csonthéjas szép világos, sárgás, vajszínű héjának feltörése után a beltartalma hófehér volt. Most a héj sárgásabb, barnásabb, de a dióbél továbbra is fehér maradt – fogalmazott Papp Károly. Persze ha valaki nem szimpatizál ezzel az "új dióval", akkor is vannak praktikák, amelyekkel gusztusosabbá tehető a csonthéjas értékes kincse:
- kapcsoljuk be a sütőt
- rendezzük tepsibe a dióbelet, majd mehet is be
- amikor már kezd illata lenni, vegyük ki
– Ezután sütőkesztyűvel óvatosan dörzsöljük le a dióbélről azt a vékony külső réteget és már fogyasztható is a finomság – fogalmazta meg tanácsát a kertszakértő. Azért igyekezzünk, ugyanis miután kivettük a tepsit, ezt a folyamatot csak egyszer lehet elvégezni.
De mit tehetünk a dióburok-fúrólégy ellen?
Papp Károly szerint sok mindent. És sokáig. Ráadásul mondjuk vegyszeres védekezés esetében a folyamat még költséges is.
– Tíz naponta permetezni kell, július közepétől szeptemberig, októberig folyamatosan – hangsúlyozta. A nyárias időjárás ráadásul igazán kedvez ezeknek a kártevőknek, ezzel is elhúzva a védekezés időszakát. Az igazsághoz persze hozzátartozik – a régi dal sorai szerint– hogy mindenki másképpen csinálja.
– A vegyi kezelés mellett az ökogazdálkodás módszerei is egyre inkább elterjednek. Van aki arra esküszik, hogy mésszel kezeli a diófa törzsét, esetleg a környező területeket is beszórja vele. Így elpusztulnak a kukacok, amelyek lemásznak a fáról, és nem tudnak bebábozódni a földben, amik bejutottak, azok pedig kijönni nem tudnak majd – sorolta a szolnoki kertbarát. Ragasztószalagok is léteznek, amelyek a törzsekre, ágakra rögzítve szintén feltartóztatják a kártevőket.
– Próbáltam az utóbbit, működött is egy darabig. Ám ha a szomszédságban vagy a környező portákon nem védekeznek ellenük, onnan a dióburok-fúrólégy gyorsan megtalálja a mi fánkat ismét – osztotta meg tapasztalatait.
A vegyi módszerek sorában a felszívódó rovarölő szer hatásosnak számít.
– Háromféle engedélyezett szer van, ezeket körültekintően kell alkalmazni, a megadott intervallumokban, a leírásokat követve.
A kaolin por is jó megoldás, ez inkább a biomódszerek sorát gyarapítja, többször is használható – mondta Papp Károly.
Véleménye szerint minden a próbálkozáson múlik, mindenkinek más válik be, az egyes megoldások előnyökkel és hátrányokkal is járhatnak, de egy biztos, a kísérletezést nem szabad feladni.
– A fekete diótól meg nem kell tartani. Tegyük kövezetre, a cipőnk alatt sodorgatva egyszer csak lekopik ez a réteg. Hagyjuk száradni kicsit, később ismételjük meg a folyamatot újra. Belül teljesen értékes marad a dióbél! – hangsúlyozta Papp Károly.
