2016.02.25. 12:25
Császárral vagy nélküle?
Természetes szülés vagy császármetszés? Lassan olyanná válik a téma, mint a foci: mindenki ért hozzá, és mindenkinek van véleménye róla. Épp csak a szakemberek berzenkednek. Ők – érthető módon – szeretnék fenntartani maguknak a döntés jogát.
A tendencia vitathatatlan: egyre több hazánkban a császármetszés, az újszülöttek több mint negyven százaléka műtéti úton jön világra. A nyers adatok mögött azonban meglehetősen árnyalt a kép.
– A legfontosabb, hogy a szülész célja mindig az, hogy a baba egészségesen távozhasson a kórházból az édesanyja karján – szögezi le dr. Mosonyi Attila, a szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa. – A mostanság elterjedt európai szemléletmód szerint harminc év felett tökéletesen elég a gyerekvállalásra gondolni. Ennek megfelelően ma Magyaroszágon egészen pontosan 31,4 év az első szülés átlagos időpontja. Pedig szakmai szempontból a legoptimálisabb a húsz–harminc éves anyai életkor közötti szülés lenne.
Amint a főorvos hozzáteszi, az előrehaladott kor, lappangó betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás –, esetleg korábbi császármetszés mind kockázati tényezőt jelent, s a végső döntés ennek tükrében egyértelműen szülész szakorvosi feladat. Ráadásul szükséges a vezető főorvos vagy az ügyeletvezető kontrollja, nem egyetlen személy döntéséről van tehát szó.
– Egyszerűen képtelenség vezető szülészeti klinikák és kisvárosi kórházak statisztikáit összemosni. Az egyikben minden problémás esetet, koraszülést el kell látni, a másikban hivatalosan csak normál szüléseket vezethetnek – emeli ki dr. Mosonyi Attila. – Szolnok egyébként pontosan középen helyezkedik el, az országos átlagnak megfelelő negyvenkét százalékos császármetszési arányával. Ennek túlnyomó részét a koraszülések és a kismamák életkorával összefüggő esetek adják. A legmagasabb ellátási szinten a megyéből hozzánk kerülnek azok a szülő nők, akiknél bármilyen kockázat felmerül. Nyilván, annál a kismamánál, aki megfelelő kondícióban van és nincs egészségügyi akadálya, hogy természetes úton szüljön, mi is támogatjuk, sőt kifejezetten efelé tereljük. Ma már azonban csak ritka esetben igazán természetes dolog a szülés. Tudomásul kell venni, hogy egyes esetekben több a kockázata, mint a császármetszésnek. Sokszor a normális úton megindult szüléseknek is műtét a vége, mert mindennél fontosabb, hogy a gyermek jó állapotban, egészségesen szülessen.
[caption id="" align="alignleft" width="650"]
A szolnoki Hetényi kórházban a kis Dorinát világra hozó Dobozi Éva (balra) és az Erzsébet Laura névre keresztelt kislányát tartó Szendiné Burai Erzsébet is ezen esett át FOTÓ: Mészáros János
[/caption]
– Nem ellenzem a császármetszést, sőt, bizonyos esetekben még támogatom is – vélekedik a kétgyermekes Csikós Beáta. – Ikerlányokat szültem, bennem fel sem merült, hogy sima szüléssel hozom őket világra, én valóban kértem az orvosomat, hogy „császárral” szülhessek. A mellettem fekvő anyuka a hagyományos módszert választotta, ugyancsak ikergyermekeknél. Én a műtétet biztonságosabbnak gondoltam az újszülöttekre nézve, hiszen sokkal gyorsabb, mintha természetes úton jönnének világra. A műtét után villámgyorsan felépültem, a császárra pedig csak a mai napig is látszódó hegek utalnak a hasamon.
Mindenesetre az egészségügyben ma már nap mint nap számolni kell a műhibaperek kockázatával. Indokolatlan császármetszésért még nemigen állítottak orvost bíróság elé. Azért viszont igen, hogy miért nem végezte el, vagy miért nem korábban. Elképzelhető, hogy a most császárral végződő szülések egy része természetes úton is komplikációmentesen lezajlana, de a legtöbb orvos túlbiztosítja magát. Hiszen a cél az, hogy egészséges család létrejöttéhez asszisztálhasson.
Dr. Varga Zsolt: növekedni fog a császározások száma
– Osztályunk úgynevezett császármetszés-frekvenciája huszonnyolc százalék – tájékoztatta lapunkat dr. Varga Zsolt, a jászberényi Szent Erzsébet Kórház szülészet és nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. – Ez az érték nem tér el az országos átlagtól. A beavatkozásnak osztályunkon orvosi indikációi vannak, melybe nehezen fér bele a várandós kérésére elvégzett császármetszés – mondta a szakember, hozzátéve: a spontán hüvelyi szülés bizonyos szakmai kereten túl történő erőltetését szerencsére már nem várja el a szakma.– Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a hazai joggyakorlat is felelős a császármetszések emelkedésében. Nehéz megmagyarázni ugyanis, miért nem történt meg annál a gyermeknél a császármetszés, aki hüvelyi úton jött a világra, és oxigénhiány miatt súlyos betegen kell éljen – vetette fel a szakember, aki szerint a jövő a császármetszések emelkedése felé mutat, de várhatóan egy bizonyos értéket (40–50 százalékot) nem fog túlhaladni országosan. – A kismamának ismernie kell a spontán szülés, illetve a császármetszések lehetséges szövődményeit, előnyeit, hátrányait – tette hozzá a főorvos. – Ha megfelelően tájékoztatjuk a kismamákat, sokat tehetünk a feleslegesen elvégzett császármetszések visszaszorításáért – fogalmazott dr. Varga Zsolt.
– Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a hazai joggyakorlat is felelős a császármetszések emelkedésében. Nehéz megmagyarázni ugyanis, miért nem történt meg annál a gyermeknél a császármetszés, aki hüvelyi úton jött a világra, és oxigénhiány miatt súlyos betegen kell éljen – vetette fel a szakember, aki szerint a jövő a császármetszések emelkedése felé mutat, de várhatóan egy bizonyos értéket (40–50 százalékot) nem fog túlhaladni országosan. – A kismamának ismernie kell a spontán szülés, illetve a császármetszések lehetséges szövődményeit, előnyeit, hátrányait – tette hozzá a főorvos. – Ha megfelelően tájékoztatjuk a kismamákat, sokat tehetünk a feleslegesen elvégzett császármetszések visszaszorításáért – fogalmazott dr. Varga Zsolt. A szolnoki Hetényi kórházban a kis Dorinát világra hozó Dobozi Éva (balra) és az Erzsébet Laura névre keresztelt kislányát tartó Szendiné Burai Erzsébet is ezen esett át FOTÓ: Mészáros János -->
