Ápolónők nyolc általánossal? A képzettebbek külföldre mennek

– Megdöbbenve hallottam, hogy ápolóasszisztens és háziápoló-képzést indítanak tartósan munkanélkülieknek a leszakadó térségekben – kezdte egy neve elhallgatását kérő szolnoki ápolónő. – A programban már akár nyolc általánost végzettek is részt vehetnek, akiket leendő munkahelyeiken, a kórházakban képeznek majd ki. A tervek szerint ezer-ötszáz ember szerez ily módon majd képesítést, mégpedig több százmillió forintos uniós támogatással.

A képzések állítólag heteken belül elindulnak. Én több évig tanultam, hogy ápolónő lehessek, csodálkozom, hogy ilyen úton is munkába lehet állni – tette hozzá.
A hírek szerint olyan felnőttoktatási programot dolgoztak ki, ami egyből a munkahelyeken teszi lehetővé a tanulást, s két olyan hiányszakmában, amire az egészségügynek szüksége van. A tervek szerint a nagyobb városok kórházaiban az ápolóasszisztenseket, a kisebb városok egészségügyi intézményeiben a házi ápolókat oktatnák. Olyan munkanélküliek részesülhetnek képzésben, akik legalább nyolc osztályt végeztek, de egy pályakezdőnél valószínűleg motiváltabbak, mert van otthoni ápolási tapasztalatuk és valóban szeretnének is dolgozni.

– Az OKJ-s képzési rendszer folyamatosan változik, átalakul. Természetesen új, egészségügyet érintő képzésekkel egészülhet ki – kezdte Maroska Anikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet ápolási igazgatója. – A kórházban végzett ágy melletti munkában és járóbeteg szakrendeléseken a tervezett képzést elvégzők – ápoló asszisztens, háziápoló – önálló szakápolási munkát nem végezhetnek, mert a kompetenciájuk jelenlegi ismereteim szerint erre nem terjed ki.

A végzettségnek megfelelő munkaköri besorolásuk segédápolói. Az ápolásszakma színvonalát szem előtt tartva: a minimumrendelet személyi feltételeit, csak megfelelően magasan kvalifikált, szakmai önállósággal bíró szakápolókkal lehet fenntartani. A segédápolók foglalkoztatása a betegek komfortérzetének javítása céljából a szakápolói létszám megtartása mellett lenne ideális, amennyiben ennek a megfelelő finanszírozása rendelkezésre áll – jegyezte meg.

Nem támogatja a kezdeményezést a karcagi kórház igazgatója.

– Nem szerencsés a képzési minőségben visszalépni akkor, amikor a szakma és a betegek igénye is fokozatosan és dinamikusan nő! Ez csak növelni fogja a beteg elégedetlenséget és rontani fogja a betegbiztonságot – vélte Dr.Nagy Mihály, a karcagi Kátai Gábor Kórház főigazgatója:
– Sokkal többet nem tudunk a tervről, mint azt ami a sajtóban is megjelent – jegyezte meg dr. Czigány Tamás, a jászberényi Szent Erzsébet Kórház orvos igazgatója.
– Ezzel együtt is azt mondhatom, hogy a jászberényi kórházban ilyen jellegű, nyolc általánost végzett, OKJ-s ápolókra semmiképp sincs szükség. Az általuk elvégezhető feladatokra jelenleg is megvan a megfelelő számú munkaerő az intézményben. Számunkra a magasan képzett, diplomás ápolókra volna inkább szükség, akiknek a munkáját nem végezheti el bárki – fűzte hozzá.

Szakmai segítség kellene az ápolóknak

Magyarországon sem OKJ-s ápolóasszisztens-, sem háziápoló-képzés nincs. Ápolási asszisztenseket képeznek ugyan, ide viszont csakis érettségizettek jelentkezhetnek – jelezte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán hozzátette: tévedés az is, hogy az említett két szakmára van szüksége az egészségügynek, mivel nem ők, hanem a jól képzett, nyelvet beszélő szakdolgozók hagyják el legtöbben a pályát és/vagy az országot, olvashatóak a hírekben.

Az elnök szerint ma 4-6 ezerrel több ilyen szakember kellene a betegágyak mellé, döntően a Közép-Magyarországi régióban. Nem megoldás segédápolókkal, ápolási asszisztensekkel feltölteni a létszámot, mert „bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelentenek a túlterhelt szakápolóknak”.