Amikor „csak” a lelkünk beteg

Sajnos egyre több olyan gond jelentkezik társadalmilag-gazdaságilag, amelyet nem könnyű egyénenként feldolgozni. Depresszió, öngyilkossági kísérletek, szenvedélybetegségek, kényszerbetegségek, skizofrénia – mind-mind olyan problémák, amelyek kezelése nem ér véget a kórházi tartózkodással. A rehabilitáció hosszadalmas folyamat, mely során komoly feladat hárul a civil szervezetekre, segítő csoportokra is. A rehabilitáció során a páciens egyéni szükségletéből indulnak ki, az ő felelős és aktív részvételével, egyénre szabott terápiás terv alapján.

A szolnoki Hetényi kórházban dr. Fügi Sarolta nevéhez fűződik a korszerű pszichiátriai ellátás, önálló osztály megteremtése. Az ő nyomdokain, illetve dr. Jancsovics Sándor szellemiségében halad tovább a pszichiátria frissen kinevezett osztályvezető főorvosa, dr. Driesz Márta is. A fiatal főorvosnő elismert szakembernek számít, bár egykor egészen más pályát álmodott magának.

– Kezdetben régésznek, majd gyógypedagógusnak, illetve pszichológusnak készültem középiskolás koromban – idézi fel a kezdeteket. – Később az orvoslás felé fordult a figyelmem, köszönhetően egyrészt bátyámnak és nagynénémnek – mindketten elkötelezett orvosok –, másrészt pedig gyermekorvosunknak, dr. Gáspár Sándornak, akinek személyisége mélyen
hatott rám. Ugyanakkor az, hogy édesanyám családjogász, a családok szerteágazó problémáira hívta fel a figyelmemet. Talán innen gyökerezik a családterápia iránti érdeklődésem.
Dr. Driesz Márta az egyetem elvégzését követően a Hetényi kórházban, dr. Jancsovics Sándor főorvos irányításával kezdett bele a gyógyító munkába 1997-ben, s máig első munkahelyén dolgozik. Az évek során beléivódott az a pszichoterápiás szemlélet, amelynek megfelelően irányítja most is az osztályt.
– Sajnos még ma sem általános ez a terápiás forma, sok helyen a kórházi kezelés kimerül a biológiai terápiában, azaz a
gyógyszerezésben – mondja. – Én szeretnék minél többet visszaforgatni abból, amit az elődeimtől kaptam, az ő szellemiségükben tovább dolgozni.
A korábban I. és II. számú pszichiátriai osztályként két különálló részleggel működő pszichiátriát 2006-ban vonták össze. Ma a megye 320 ezer lakosának ellátását biztosítja a száztíz ágyas osztály, amely 54 akut és 56 rehabilitációs ággyal várja a betegeket. Emellett 2003-tól demencia centrumot működtetnek, illetve általános pszichiátriai szakambulancia, Támasz gondozó is működik.
– Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne engedjük el a kezét azoknak a betegeinknek sem, akiknek már befejeződött a kezelésük – hangsúlyozza a főorvosnő. – Ezért péntek délutánonként a visszajáróknak csoportterápiát szervezünk, melyre egyébként háziorvosi beutalóval bárki eljöhet függetlenül attól, hogy kezeltük-e korábban. Ez a társadalombiztosító által finanszírozott terápia különleges lehetőség, hiszen ilyen térítésmentes foglalkozásokra kevés helyen akad példa. A terápiás
foglalkozásokra egyébként is a mindennapi munkánk részeként tekintünk. Vallom, hogy csak értelmes időtöltéssel érdemes végigcsinálni a napot abban az esetben is, ha valaki heteken át fekszik az osztályunkon. Ezért nálunk reggel közös tornával kezdődik a nap, ezután pedig csoportos foglakozások töltik ki az időt egészen délutánig. Az úgynevezett köztes csoportok – művészetterápia, játékcsoport, gyógyító célú foglalkoztató – rendkívül közkedveltnek számítanak, talán épp azért, mert a pácienseink alkotásai maradandóak. Továbbá külön depressziós és pszichotikus betegeinknek is tartunk speciális csoportokat. A szenvedélybetegek – főként alkohol-, drog-, gyógyszer- vagy éppen játékfüggőket kezelünk – számára szintén napi két csoportfoglalkozást szervezünk, addiktológiai konzulens bevonásával. Nagy segítséget jelenthet ezen a területen, hogy hamarosan addiktológus szakorvosunk is lesz.
S hogy milyen fejlődést hozhat a jövő? Komoly előrelépést jelenthet, ha a most induló pályázat keretében megvalósul a nappali kórházi ellátás. Ez amellett, hogy a kórház számára meglehetősen költséghatékony megoldás, sok esetben a beteg számára is sokkal jobb választás, hiszen a napközbeni terápiát követően este „visszaigazodik" a családi életbe, így a hétköznapokba is sokkal könnyebben visszarázódik később. A nappali kórházi ellátáshoz kapcsolódóan a későbbekben szeretnének létrehozni egy hozzátartozói csoportot is. Gyakran ugyanis a család számára éppoly nehéz feldolgozni ezeket a
betegségeket, mint magának a páciensnek. A hozzátartozók olykor nem is tudják miként viszonyuljanak beteg családtagjukhoz, sőt, gyakran előfordul, hogy ők maguk sem ismerik fel, hogy ezek a pszichiátriai esetek valóban betegségnek számítanak. Őket segítheti az a csoport, amely útmutatást adhat majd számukra. A másik kitűzött cél a családterápia, amelyre manapság egyre többeknek lenne szüksége. Mindezek mellett az osztály tevékenységét kitűnően kiegészítik és segítik azok a közösségi pszichiátriai intézmények, amelyek a városban működnek. Így a Humán Szolgáltató Központ, a Prizma Klub, amely a pszichiátriai betegek nappali ellátásáért felel Szolnokon vagy éppen a drogambulancia egyaránt segíti a szenvedélybetegek visszavezetését a mindennapi életbe. Sőt, ezeknek az intézményeknek a szakemberei
rendszeresen járnak az osztályra is, részt vesznek a terápiás csoportok munkájában.
A szolnoki pszichiátrián folyó munka magas szintű elismerését jelzi, hogy a Hetényi kórház szervezi idén a 14. alkalommal sorra kerülő Pszichiátriai Szakdolgozók Országos Konferenciáját. Az augusztusban zajló tanácskozáson a szakterület legfrissebb eredményeit vitatják meg az ország minden tájáról érkező szakemberek.