Három évesen magától tanult meg olvasni a fiatal tehetség

– Bár az osztálytársaim elámultak, amikor megtudták, hogy még csak tizenhárom éves vagyok, én semmi különöset nem találok abban, hogy már gimis vagyok – kezdte a csinos besenyszögi lány. Berényi Viola, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium első évfolyamos tanulója magától értetődő természetességgel számolt be helyzetéről.

– A tanév elején az osztályfőnökünk, Turiné Szalai Erika említette az osztálytársaimnak, hogy jóval fiatalabb vagyok náluk. Az első döbbenet után ma már nem foglalkozik ezzel senki. Hiszen, nézzetek csak rám, nem vagyok náluk kisebb és nem tanulok rosszabbul náluk  – tette hozzá meglehetős szerénységgel. Viola ugyanis a legjobbak között van, ha csak a tanulmányi eredményeit nézzük.
– Hivatalosan második osztályos korában kapta meg az első és a második osztályos bizonyítványát is, mivel a többieknél korábban kezdett el iskolába járni – csatlakozott Molnár Melinda, a leányzó édesanyja.
– Nem tudjuk, hogy mikor tanul, itthon nem láttuk még egyszer sem, hogy elővette volna a könyveit. Viszont három éves korától állandó vendége volt az általános iskolának, mert a nővére, Anikó akkor kezdte az első osztályt.

Rendszeresen részt vett az iskolai programokban, néptáncra és kézműves foglalkozásokra járt. Mivel magam is pedagógus vagyok, természetes volt, hogy ahol gyerekeknek való programot szerveztünk, oda Violát is vittük magunkkal. Szinte észrevétlenül vált egyre inkább iskolássá már óvodásként. Amikor a nővére írta a leckét, ő mindig mellé kuporodott és vele együtt tanult meg mindent – folytatta.
– Csak akkor vettük észre, hogy megtanult olvasni, amikor egyszer Anikó picit megakadt olvasás közben és a húga mondta ki helyette a következő mondatot. Az „r” hang kiejtésével azonban igencsak meggyűlt a baja. Hiába ismerte a betűt, mindig „l”-nek ejtette. Amikor nővére közölte vele, hogy nem jól olvas, Viola egy napig hatalmas levegőket véve járkált föl s alá, és gyakorolta az „r” helyes kiejtését. Addig próbálta, amíg nem sikerült neki – mesélte.

– Sokoldalú, tehetséges és egyáltalán nem tűnik fel, hogy később született az osztálytársainál. Egyre több gyermek jár a szolnoki Széchenyi István Gimnáziumba a besenyszögi Chiovini-iskolából. A településről érkező gyerekek rendkívül tájékozottak, felkészültek, általános iskolában nagyon jó képzésben részesültek. Bízom abban, hogy sikerül őket úgy felkészíteni ez alatt a négy-öt év alatt, hogy sikerrel felvételizzenek majd az általuk választott felsőoktatási intézménybe, megtalálják számításukat az életben – zárta szavait a pedagógus.

Ma már Viola segít öccsének, Ambrusnak a tanulásban. Szívéhez közel leginkább az angol és német nyelv áll. Több versenyen indult már, ahol szép eredményeket ért el. Megyei első és második helyezett volt már a német nyelvi versenyeken, és bekerült az országos angol nyelvi verseny tizenkét legjobbja közé.
– Kisebb korában több, nála idősebbeknek szóló versenyen vett részt, és általában az első vagy második helyen végzett – mondta büszkén az édesanyja.
– Nyolc esztendős volt, amikor a kert végében élő sárgarigó-párról írt egy kis esszét a szegedi Csizmadia Alapítványnak, amivel különdíjat nyert. Nagyon sokat köszönhet tanárainak, Peszeki Lászlóné Juditnak, az általános iskolai tanítónőjének, aki nagyon odafigyelő pedagógus volt, és a felsős osztályfőnökének, és Elbakour Andrénak is, aki által szervezett túrák, kirándulások az ország határain is átíveltek.

Viola egyébként ugyanolyan lány, mint akárki más. Szeret röplabdázni, görkorizni, jégkorcsolyázni, fotózni és imádja a lovakat. S hogy mivel fog majd foglalkozni felnőttként? Arról Viola még nem nyilatkozott. Bízunk abban, hogy olyan hivatást választ majd, amiben igazán kedvét leli – búcsúztak.

– Sokoldalú, tehetséges és egyáltalán nem tűnik fel, hogy később született az osztálytársainál. Egyre több gyermek jár a szolnoki Széchenyi István Gimnáziumba a besenyszögi Chiovini-iskolából. A településről érkező gyerekek rendkívül tájékozottak, felkészültek, általános iskolában nagyon jó képzésben részesültek. Bízom abban, hogy sikerül őket úgy felkészíteni ez alatt a négy-öt év alatt, hogy sikerrel felvételizzenek majd az általuk választott felsőoktatási intézménybe, megtalálják számításukat az életben – zárta szavait a pedagógus. Viola (fekete hajú) nővérével, Anikóval (szőke) együtt tanult meg olvasni még kiscsoportos óvodásként.
Fotó: Csabai István -->