Díjátadással, költségvetési figyelmeztetéssel és közös fotózással kezdődött a szolnoki Szigligeti évadja – galériával

Kedden délelőtt tíz óra előtt tíz perccel még csak a sajtó képviselői traccsoltak a színházi nézőtér pótszékein. Aztán az egyik oldalajtón elsőként Mészáros István „Pulher” művész úr lépdelt be megfontolva, lassacskán, viszont harsányan köszöntve az újságírókat. Majd László Béla fővilágosító törte át a függönyt határozottan, mosolyogva, aki 1971-től hallgatja végig az évadnyitó társulati üléseket, és rekedtes hangján kiáltott egyet a kongó teremben: „Kezdhetjük!”. Aztán jöttek sorban a színészek és a háttérmunkások, hagyományosan a földszinti nézőtér középső harmadát megtöltve, tíz óra előtt két perccel. Ügyelői felhívás és végszó nélkül is időben megérkeztek a „jelenetükre”.

Végül egy kihangosított lónyerítésre a színpadon termett Barabás Botond igazgató Szalay Ferenc polgármester társaságában, míg a nézőtéren foglaltak helyet Fejér Andor és Györfi Mihály alpolgármesterek, illetve a város és a városháza, illetve a társintézmények kulturális téren tevékenykedő munkatársai.

Amikor pedig már mindenki várta a színidirektor nagybelépőjét, előtte magához ragadta a szót Máté Zsolt, a színház munka- és tűzvédelmi felelőse. Egy jó negyedórás oktatást tartott arról, hogy miként kell az épületben „tűzre, vízre vigyázni”. A nagydohányosok közül „Csínos” Molnár László helyeselt a leginkább az elhangzottak kapcsán… Majd replikázott egyet régi színésztársával, „Pulherrel”. A rögtönzött tanfolyamot elvégzőknek az ülést követően a portán kellett aláírniuk a munka- és tűzvédelemről szóló dokumentációt.

Végül elérkezett a színházi délelőtt egyik érdemi része. A másik az olvasó próba volt...

– kezdte évadnyitó gondolatait Barabás Botond. 

A színház igazgatója azonban nem említette meg, hogy milyen terheket cipelt a ház az elmúlt szezonban, inkább felsorolta a 2023/24-es évad bemutatóit. A nézők tehát megtekinthetik a nagyszínpadra rendezendő Lila ákác, az Eldorádó, a Hajmeresztő, a Figaro házassága, avagy egy őrült nap története, valamint a Függöny fel!, vagy ugyanaz hátulról című darabokat. A gyerekeknek az Aranykulcsocska mesejátékot mutatják be bérleten kívül. Az elmúlt évadból három műsort hagynak a repertoárban, ezek az Ágacska, A király beszéde és A fösvény. A Színműhely is „újrázik”, tovább játssza a New York-i komédiát, az Antigonét, a Névtelenült és Az öldöklés istenét, illetve új darabként kerül színre Molnár László főszereplésével a Tercett – Móricz Zsigmond szerelmei című színpadi játék.

– A kultúra közösségeket kovácsol össze, ezért, ha nincsen kultúra, akkor nincsen semmi! – szögezte le elöljáróban köszöntőbeszédében Szalay Ferenc. Hangsúlyozta, hogy a szolnoki teátrumra, mint a város többi kulturális intézményeire és szervezeteire nagyon nagy szükség van, ezért a támogatásuk nem maradhat el. Szolnok polgármestere gondolatai ezek után arra vonatkoztak, hogy a színház gazdálkodását is azonban hozzá kell igazítani a városi költségvetés lehetőségeihez. Hogy mit értett ez alatt, nem pontosan derült ki, viszont megnyugtatott mindenkit, hogy a jelenleg elfogadott állami és helyi finanszírozás teljesíthető.

Az évadnyitó társulati ülés ünnepélyes és vidám pillanatokkal zárult. Barabás Botond és Szalay Ferenc közösen köszöntötték az augusztus 20-i állami ünnepen Bánffy Miklós-díj elismerésben részesült Farkas Irén művészeti titkárt, továbbá a színházért fél évszázada dolgozó Bachmann Márta „Szöszikét”, illetve átadták a tavalyi szezon közönség által megszavazott legjobb színészi díjakat.

Gombos Judit mókás kedvvel, Dósa Mátyás meghatottan vette át a nézők elismerését.

A tradicionális, a Szigligeti épülete előtti készített közös társulati fotózás után azonnal megkezdődtek a Lila ákác olvasó próbái… A szolnoki színház tehát megkezdte az új évadot!

A Podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.