Isztambulban is a csodájára járnak a mezőtúri és kunszentmártoni kerámiáknak

Tavaly ősszel Mezőtúron a Modern és nemzeti – A népi és a népies szecesszió hatása Badár Balázs és Bozsik Kálmán fazekasmester munkásságára című időszaki kiállítást nyitották meg. A tárlatot vándorkiállítás lévén külföldön is berendezik, elsőként az isztambuli Magyar Kulturális Intézet ad neki otthont. 

– A kerámiaanyagnak sok stílusbeli összetevője van, szecessziós, magyaros, de erősen hatott rá a keleti motívumkincs is – mondta Pusztai Gabriella, a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum vezetője, aki kollégájával, Pusztai Zsolttal, a mezőtúri múzeum igazgatójával dolgozott a kiállítás anyagának összeállításán.

Badár Balázs volt Bozsik Kálmán tanítómestere, az alkotók hamar felismerték, hogy a kor ízléséhez kell alkalmazkodni és egyesítették a kerámiákon a nyugati és keleti kultúrát.

– Újat alkottak, ezért is lehettek sikeresek. Svédországtól Brazíliáig rendeltek tőlük, az elkészült darabokat dobozolták és postázták külföldre – magyarázta Pusztai Gabriella.

Hozzátette: Badár és Bozsik az első mesterek voltak, akik a kézműves iparon túllépve haladtak az iparművészet felé. Kiléptek a kisvárosi, hétköznapi tárgyakat készítő fazekasmesterek sorából, és díszkerámiákat készítettek, ez volt a fő bevételi forrásuk.

– Kisvárosi körülmények között olyan színvonalon oldották meg a hagyományos, népi kerámiakészítésről az iparművészeti kerámiák készítésére való átállást – elsőként, illetve az elsők között –, ami méltán vívta ki koruk és az őket követő korok elismerését – mondta az igazgató.

Kunszentmártonból és a közeli településről, Mezőtúrról vitték el fazekasmestereik legszebb munkáit, hogy megosszák a török közönséggel azt a szépséget, az élményt, az örömöt, melyet számukra ezek a kerámiák jelentenek. A vándorkiállítás első állomása Isztambul. Fodor Gábor, a Magyar Kulturális Intézet vezetője és kollégája, Szöllősi Balázs felismerte, mennyire fontos, hogy a két kultúra közötti hasonlóságokat keressék, azokra rámutassanak.

– A török sokszor hatott a magyarra, már a hódoltság idején, de később a tizenkilencedik században is. Akkor már inkább a gyáripari kerámiákon, divat hullámokon keresztül. Bozsik rózsa, szegfű mintái, talán még a gránátalma is abból a motívumkincsből érkezett – részletezte a hasonlóságokat a múzeumigazgató.

Június 1-jén Wenner-Várkonyi Attila, Kunszentmárton polgármestere nyitotta meg a tárlatot Isztambulban, melyet októberben Olaszországba vándoroltatnak, ott egy önkormányzati galériában biztosítanak neki helyet.

–  A lehetőségektől függően lengyel testvérvárosokba is elvinnénk – emelte ki. 

A cél, hogy a kunszentmártoni és mezőtúri kincseket minél többen láthassák

– Ezek a kerámiák a városaink jelképévé váltak, az országban már megismerik, ez fontos. Olyan identitást erősítő értékek, amik azt sugallják, hogy ebben a városban is születtek nagyon tehetséges emberek és olyanok alkottak, akikre közösen is büszkék lehetünk – hangsúlyozta Pusztai Gabriella.