Nagy sikert arattak produkciójukkal a fiatal színészek Abonyban

– Honnan jött az ötlet, hogy ezt a darabot adják elő?

– Tudni kell, hogy a Bihari Ifjúsági Stúdió minden év augusztus 19-én könnyed nyáresti, zenés-táncos musicaleket visz a színpadra. Szerettünk volna a Covid-időszak után is egy olyan előadást bemutatni, ami laza, nem kell sokat gondolkodni rajta, jók a zenéi és szerethetők a karakterei. Ezek után esett a választásunk a Hotel Mentholra.

– Ez volt az első saját rendezése. Kihívást jelentett az új szerepkörben helyt állni?

– Természetesen. A Bihari Ifjúsági Stúdióban eddig ének- és beszédtechnikával foglalkoztam. Amikor a korábbi darabjaink rendezője felkért, hogy én vigyem színre az előadást, nagyon izgultam. Nem tudtam, sikerül-e könnyedén vennem az akadályokat. Ám ahogy haladtak előre a próbák, minden egyre gördülékenyebben ment, és mostanra azt mondhatom, megszerettem a színháznak ezen oldalát is.

– Igazi retroérzést, a hatvanas évek hangulatát, és a rock and roll hőskorának legendás slágereit kellett hűen megjeleníteniük. Hogy élték meg mindezt belülről?

– A dalokkal nem volt nehéz dolgunk, a csapatunk nagy része ugyanis énekes és táncos, így a rock and roll elemek betanulása nem okozott gondot. Nagy segítség volt számunkra, hogy a szerzők hozzájárultak ahhoz, hogy díjmentesen megkapjuk a zenei alapokat és a segédanyagot a tanuláshoz.

– Mindkét abonyi előadásnak rendkívüli fogadtatása volt. A városban többen is szívesen látnának egy harmadikat...

– Ezt magam is így látom, nagyon örülünk a sikernek. A produkciót két teltházzal mutattuk be. Való igaz, a terveink között szerepel, hogy lesz egy harmadik előadás is, a jogi részletek áttekintése azonban még folyamatban van.

– Igaz, hogy némileg eltértek a szövegkönyvtől, hogy abonyi köntösbe bújtassák a darabot?

– Az eredeti szövegkönyv alapján dolgoztunk, ugyanakkor apróbb megszólalásokat, plusz mondatokat beleszőttünk a szövegbe, hogy Abonyhoz is illeszkedjen a darab. Amikor például az egyik szereplő a másik eligazodását segíti, akkor abonyi utcákon keresztül és helyi épületek mentén kalauzolja el.

– Hogy látja, mi volt a legnagyobb kihívás a színpadon? Volt-e az örökzöld slágerek között olyan, amelyik különösen közel állt a szívükhöz?

– Ez egy olyan darab, amelyben rengeteg főszereplő van. Többen közülük az elejétől a végéig színpadon vannak, nincsen egyetlen olyan pillanat sem a két felvonás alatt, amikor pihenhetnének a színfalak mögött. Ezzel együtt kevés az összefüggő, hosszú párbeszéd, amit egyszerűbb begyakorolni, megjegyezni.

– Itt az a fontos, hogy ne álljunk meg, rögtön reagáljunk a másikra.

– Ami a slágereket illeti, az „Ébredj fel Rockandrollia” sokunk tetszését nyerte el, ahogyan a „Hé, Mister twist miniszter!” című dalnak szintén jó koreográfiája lett. Az én személyes kedvenceim a szerelmes duettek voltak. Mindent összevetve azt gondolom, a színészek a legjobb formájukat nyújtották az előadásokon. Kreatív és színes egyéniség mindenki, akik könnyen azonosulnak a legkülönfélébb műfajokkal, így a retro stílussal is. Büszke vagyok rájuk.