Tudomány napi konferenciát rendeztek Karcagon

A Városházán megjelent kutatókat, helytörténészeket, pedagógusokat a szervezők nevében dr. habil Örsi Julianna, egyesületi elnök köszöntötte, majd a megyei önkormányzat nevében Borbás Zoltán alelnök szólt.

– Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik, mondta a legnagyobb magyar, és nemcsak mondta, nemcsak így gondolta, hanem ekként is cselekedett. 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen egy nagylelkű felajánlást tett, amelynek nyomán egy évi birtokaiból származó jövedelmek finanszírozásával létrejöhetett a Magyar Tudományos Társaság. 2003 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját. Örülök, hogy létrejött ez a mai konferencia, hiszen olyan hasznos témákról van szó, amelyek úgy hiszem, a mai kor kihívásaira is adekvát válaszokat segítenek adni számunkra – mondta az alelnök.

– Jó látni, hogy itt vannak és elfogadták a meghívást erre a tanácskozásra. Mindannyian olyan területen dolgoznak, ahol nagyon sokat lehet tenni történelmünkért, helytörténetünkért, ami kötelességünk és feladatunk – kezdte köszöntőjét Sári Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, aki szerint ha nem ismerjük meg kellőképpen hazánk, szűkebb környezetünk történetét, akkor szinte légüres térben mozgunk, nincsenek kapaszkodók, gyökerek, iránymutató példák.

– Az én gyerekkorom szerencsés volt, hiszen az Arany János Általános Iskolában a Helytörténeti Szakkör olyan érdekes volt, hogy bizony sokszor egy héten kétszer is találkoztunk a tanárnővel. Gyűjtöttünk tárgyakat, emlékeket, történeteket is az idősebbektől, és patronáltunk idős embereket is. Meghatározó élmények voltak ezek a mai napig is számomra. A világ azóta sokat változott, ma már nincsenek szakkörök, rohanunk, el vagyunk foglalva a napi gondokkal, megélhetés biztosításával. Sokszor a legfontosabb dolgokra nem szakítunk elég időt, nem ünnepelünk, nem beszélgetünk csak úgy, pedig nagyon fontos lenne. Már-már eltűntek a családi történetátadások, mesélések, mint ahogy régen szülőkről gyermekre, nagyszülőktől unokákra szálltak, pedig ezek fontosak, hiszen benne vannak elődeink életének fontos mozzanatai, hagyományai, szokásai, értékrendje, amitől olyanok lettünk, amilyenek vagyunk – mondta Sári Kovács Szilvia.

– Ebben a felgyorsult, elembertelenedett világban még nagyobb szükség van a nemzeti, helyi értékekre, hagyományokra, hiszen ezek adják számunkra a biztos alapot, fogódzót, erkölcsi, lelki támaszt. Óvodáinkban példaértékű nevelés folyik ezen a téren is, amihez gratulálok, bízom abban, hogy ez a nevelés az iskolákban is tovább folytatódik. Fontos tehát, hogy foglalkozzunk helyi történelmünkkel, hagyományainkkal, a megélt ismereteinket minél szélesebb körben adjuk át, de amellett folyamatosan kutassuk, hogy még több érték táruljon fel, hogy még gazdagabb örökséget tudjunk utódainkra hagyni. Ezért is nagyon jó ez a mai tanácskozás, hiszen mindezekre itt sor kerülhet – zárta szavait Sári Kovács Szilvia.

A megnyitó után helytörténeti, néprajzi, népművészeti előadások hangzottak el kunsági, jászsági, tiszazugi, szolnoki szakemberektől  az ifjúság neveléstől a hadisír gondozáson át a honismereti oktatásig, több helyi, lokális eseményt is érintve.